Mintha egy másik országba érkeztünk volna – mondta a napokban Háromszék idegenforgalmi látványosságai kapcsán két ismert romániai turisztikai szakértő. Corina Martin és Răzvan Pascu egy sugásfürdői, a Kovászna megyei, biztonságosnak nyilvánított szálláshelyeket – Covid Safe Place – ismertető rendezvényen szólalt fel, miután mindkettőjüket a zabolai Mikes-kastélyban szállásolták el.
E birtok, illetve vendégfogadó annyira elbűvölte őket, hogy e szokatlan megfogalmazást használták, s a Mikes-kastélyról éppoly elismerő szavakkal meséltek közösségi oldalaikon követőik, ismerőseik, barátaik ezreinek, tízezreinek, mint az általuk egy-két nappal később felkeresett olaszteleki Daniel-, illetve miklósvári Kálnoky-kastélyról is. E látványosságok utóbbiakat is meglephették, ugyanis, noha azok valamennyire ismertek egy szűkebb rétegben, sokak számára továbbra is újszerű, hogy milyen vonzerővel, látványosságokkal büszkélkedhet Háromszék.
Valójában ennél többről van szó. A két utazó – hiszen idegenforgalmi szakemberként ismerniük is kell azokat a helyeket, amelyekről beszélnek és fényképeket osztanak meg közösségi oldalaikon – amolyan turisztikai nagykövete is térségünknek, hiszen nem csupán rendkívüli adottságainkról, látványosságainkról beszélnek, hanem rólunk, életterünkről is. És ami a legfontosabb: másként teszik, mint azok, akik folyamatosan riogatnak és óbégatnak. Nem veszélyzónaként, nemzetbiztonsági kockázatként emlegetnek – de szinte fel sem lehet sorolni azt a számtalan méltánytalan és tisztességtelen aberrációt, amellyel e térséget és főként lakóit illetik.
Nemcsak Háromszéket, hanem Maros és Hargita megyét, az egész Székelyföldet szereti – vallotta Răzvan Pascu, s azt ajánlotta, legyünk büszkék mindarra az egyedi és sajátos idegenforgalmi értékhalmazra, amellyel rendelkezünk. Nem „úgynevezett” Székelyföldről beszélt, miként még mindig divatos politikai berkekben, hanem a létező Székelyföldről, hiszen nem lehet „úgynevezett” Máramarosról, Bukovináról, Bánságról vagy Dobrudzsáról sem beszélni. Ez egyebek mellett illemtani kérdés is. Székelyföldről mint adott és létező turisztikai vonzerőről szólt, hiszen az idegenforgalom kapcsolódási pontot teremt a nemzetek között is. Nyitott, gondolkodni tudó és akaró utazók ugyanis azt láthatják mifelénk, miként másutt is, ami van, nem azt, amit elvakult és maradi bajkeverők láttatni kívánnak.
A bukaresti Răzvan Pascu régi vendég Háromszéken, négy-öt éve rendszeresen megfordul errefelé. Ha nem hívták volna, akkor is eljött volna térségünkbe a családjával nyaralni, vallotta. De hívták, a megyeháza ugyanis pár évvel ezelőtt elindított egy kezdeményezést, melynek során magyar és román bloggereket, turisztikai szakírókat láttak többször is vendégül, népszerűsítve térségünk látványosságait. Ennek köszönhetően is vélekedhet ma úgy Răzvan Pascu: úgy érzi, hogy barátok közé érkezik. És amit mond, nem jelentéktelen, hiszen a RazvanPascu.ro nevű Facebook-oldalát több mint 210 ezren kedvelik, illetve közel 215 ezren követik.
A konstancai Corina Martin, a több idegenforgalmi érdekképviseletet tömörítő Romániai Turisztikai Egyesületek Szövetségének elnöke – közösségi oldalát ismerősei mellett közel 25 ezren követik – másodszor járt Háromszéken, s nem csak kastélyainkkal és látnivalóinkkal, hanem a magyar nyelvvel is kezd megbarátkozni. Kettejük rólunk megfogalmazott üzenete ezrekhez, tízezrekhez jut el, s ha rólunk hitelesen beszélnek, azzal mind a román, mind a magyar közösségnek hasznot hoznak. Ezért is rejlik nagy lehetőség a turizmusban, hiszen a tőlünk elégedetten távozó és tiszta képet látó vendég már nehezebben esik a nacionalizmus és a gyűlölködés kelepcéjébe.
Ám megfontolandóak szakmai érveik is: úgy vélik, az év elején mintegy 200 ezer romániai turista előlegezett meg egy-egy nyaralást – ennek összértéke becslésük szerint egymillió euró körüli –, s az érintettek 90 százaléka idén a belföldi utazásokat részesíti majd előnyben. S mivel Háromszék sajátos és egyedi vonzerővel, biztonságos szállásokkal rendelkezik, megyénk jó idegenforgalmi célpont lehet. Jelentős lehet tehát az itteni szálláshelyek foglaltsága, a mostani válsághelyzet a háromszékiek számára is kitörési lehetőséget biztosít, magyarázta Răzvan Pascu. Azt is hozzátette: eddig sokan félelmeik miatt nem látogattak Kovászna, Hargita és Maros megyébe, mert beléjük sulykolták, hogy egy másik ország fogadja őket, de itt tényleg olyan, mintha egy másik országba érkeznének, és ez nagyon vagány, ez nagyon jó. Az itteni kastélyturizmus és más természeti látványosságok ténylegesen egy másik Romániává teszik térségünket, amelyet érdemes felkeresni. És ha ez nekem tetszik, biztos vagyok benne, hogy számos román nemzetiségű látogatónak is tetszeni fog – hangoztatta. Fontos tehát az üzenet, fontos, hogy a háromszéki idegenforgalmi vállalkozók többet, jobban kommunikáljanak román nyelven is, vélekedtek mindketten.
A háromszéki különleges, egyedi célpontok biztos vonzerőt jelentenek. Érdemes élni Székelyföld e lehetőségével, miként érdemes számolni az idegenforgalom más-más ajkú embereket, népeket, nemzeteket egymáshoz közelítő erejével is, lassan e folyamat is hozhat áttörést, változást. Másságunk érték, azt pedig érdemes ismertté tenni.
Lassú víz ugyanis partot mos.
