A járvány egyfajta kényszerű digitalizációs folyamatot indított el, mely révén a problémák is felszínre kerültek: a különféle intézmények, hatóságok adatbázisai nincsenek országszinten összekapcsolva – elsőként erre kértek megoldást, azaz egy összehangolt rendszer kidolgozását, beüzemelését. Jelenleg négy nagy adatbázis létezik Romániában, melyek a személyeket, a járműveket, a területeket, valamint a cégeket és azok adatait összesítik -- ezeket kellene összehangolni, vagy egy nagy, közös adatbázist kialakítani. Hasznos lenne, ha a különböző állami intézményeknél lévő információkhoz minden más intézmény és az önkormányzatok is hozzáférnének, mert így nem csupán pénzt, időt lehet spórolni, de az átláthatóságot is elősegítené, továbbá kevesebb állami alkalmazottra lenne szükség – vázolta a városvezető. Álláspontja szerint a digitalizációt fentről kell elindítani, s követendő példaként említette a ghiseul.ro platformot, ahol most már jogi személyek is befizethetik az adókat, illetékeket.

Szó esett a pénzügyi kiszámíthatóságról is. Az önkormányzatok szövetsége ennek kapcsán azt kérte a döntéshozóktól, hogy a személyi jövedelemadóból számukra visszaosztott részről -- mely a legfontosabb bevételi forrásuknak számít -- a helyi pénzügyek törvénye rendelkezzék. Antal Árpád szerint fontos lenne, hogy ezt 4-5 évre előre leszögezzék, a jövedelemadóból visszaosztott arány ne változzék évente, mert azzal megnehezítik a pénzügyek tervezését, a hiteligénylést. Megjegyezte, erről a bevételről jelenleg az állami költségvetési törvény rendelkezik, ám az évente módosul, az elmúlt 5-6 évben pedig rendre más kulcs szerint határozták meg, mire számíthatnak az önkormányzatok.

Felhívták az illetékesek figyelmét arra is, hogy az EU-s pénzekből megvalósuló projektek támogatási szerződéseinek aláírása késik. „A 2014--2020-as pályázati ciklus utolsó évében vagyunk, és még mindig sok, a megyeszékhelyeket érintő pályázati dokumentáció van a minisztériumban, emiatt nem tudunk a beruházásokkal haladni. Kértük, hogy ezt a folyamatot gyorsítsák fel, egyébként nem tudjuk lehívni az összegeket 2023. december 31-ig” -- mutatott rá Antal Árpád.

Jelezték továbbá azt is, hogy a kulturális intézményeket fenntartó önkormányzatok gondban vannak, miután a kormány felszámolta a célirányosan – az RMDSZ javaslatára – létrehozott alapot. Felszólították a miniszterelnököt és a parlament képviselőit, hogy a következő költségvetés-módosításkor ezt is tartsák szem előtt.

A megbeszélésen téma volt a helyi rendőrség is. Antal Árpád polgármester szerint már nem indokolt, hogy a belügyminisztérium fennhatósága alatt működjék, ezért azt kérték, kerüljenek vissza az önkormányzatokhoz. Ő maga azt is jelezte, hogy a vészhelyzetről differenciáltan kellene döntést hozni, hiszen van olyan megye, terület, ahol nincs aktív eset, vagy Kovászna megyéhez hasonlóan nagyon alacsony ezek száma, és csak ott indokolt meghosszabbítani, ahol a járványtani helyzet megköveteli.

Az illetékesek reakcióját firtató újságírói kérdésre válaszolva a városvezető úgy fogalmazott: nem ígértek semmit, „már az is valami, hogy meghallgattak”. Hozzáfűzte, a miniszterelnök egyértelművé tette a vészhelyzet meghosszabbítását illető szándékot, az egyéb problémákat lejegyezték, s csupán egyetlen téma, a kulturális intézmények finanszírozása kapcsán jelentette ki, hogy a jelzettek jogosak, korrigálják a helyzetet – ám Antal Árpád nem túl optimista e tekintetben sem. Mint mondta, igazukat nem vonták kétségbe, ám senki sem vállalta fel a megoldást, s megjegyezte: az a gond, hogy a kormányban és parlamentben döntéshelyzetben lévők úgy beszélnek Romániáról, mintha semmi közük nem lenne az országhoz.