Gyűlöletbeszédnek minősíthető, de nem volt uszító jellegű Klaus Iohannis államfő április 29-i televíziós beszéde a legfelsőbb bíróság melletti ügyészség szerint. A vádhatóság határozatát hétfőn hozták nyilvánosságra.
Románia elnökét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háttéregyesületei, valamint a Székely Figyelő Alapítvány jelentette fel az ügyészségen azt követően, hogy az államfő Erdély elcsatolásának veszélyét lebegtette meg egy televíziós beszédben, és ezt azzal is illusztrálta, hogy bizonyos szavakat magyarul mondott. Kijelentése miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanács pénzbírságot rótt ki az államfőre, az ügyészség azonban június 9-én úgy ítélte meg, hogy az államfő megnyilvánulása nem számít bűncselekménynek, ezért megszüntette az eljárást.
„Értékelésünk szerint a vizsgált beszéd egyes elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit. (...) Ez, a hangvételt is beleértve, egészében gyűlöletbeszédnek tekinthető” – állapította meg az ügyészség, mely az Országos Diszkriminációellenes Tanács elmarasztaló határozatát is megemlítette. Az ügyészség szerint a beszédnek azonban egyetlen eleme sem éri el a bűncselekmény szintjét, hiszen csak a beszélő viszonyult ellenségesen a személyek egy csoportjához, nem kérte, hogy mások is viszonyuljanak hasonlóan.
Az EMNT és az SZNT feljelentését megfogalmazó Kincses Előd ügyvéd az MTI-nek úgy értékelte, hogy az ügyészség megállapításaival súlyos csapást mért az államfőre, ezért érdemes volt megtenni a feljelentést. Hozzátette azonban, hogy nem fogadják el az eljárás megszüntetését elrendelő határozatot, annak felülvizsgálatát kérik.
Kifogásolt televíziós beszédében Klaus Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (SZDP) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve az SZDP elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Kijelentésével az államfő valóságos versengést indított el az ellenzék és a kormányoldal között, hogy melyikük utasítja el határozottabban az erdélyi magyarok jogköveteléseit. A diszkriminációellenes tanács ötezer lejes bírságot rótt ki az államfőre, elmarasztaló határozatát azonban Klaus Iohannis megtámadta a bíróságon.
