Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján megemlékezéssel kezdődött a budapesti Országgyűlés tegnapi ülése, majd Simicskó István a KDNP nevében támogatásáról biztosította a kormány határon túli gazdaságfejlesztési programjait. Kiemelte: ez nemcsak nemzetpolitikai, hanem nemzetgazdasági kérdés is. Hangsúlyozta: ezek a programok – amelyekre 36,5 milliárd áll rendelkezésre jövőre – növelik a versenyképességet a Kárpát-medencében. A parlamentben ismertették a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány céljait is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megerősítette: jövőre is folytatódnak a határon túli gazdaságfejlesztési programok, így Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben és Székelyföldön, Muravidéken és Drávaszögben is számíthatnak a helyi magyar vállalkozások arra, hogy a magyar kormány támogatni és segíteni fogja fejlesztéseiket és beruházásaikat. Felhívta a figyelmet arra: az elmúlt négy évben több mint 55 ezer határon túli magyar vállalkozást támogattak 129 milliárd forint értékben magyar költségvetési forrásból, aminek köszönhetően 236 milliárd forintnyi beruházás jött létre.
Szijjártó azt is bejelentette: Magyarországi vállalatok számára péntektől újabb pályázati lehetőség indul 25 milliárd forintos keretösszegből határon túli beruházások támogatására. A tárcavezető közölte: azok a magyarországi vállalatok, amelyek a határon túli területeken beruházásokat hajtanak végre, összesen, egy összegben 800 ezer eurónyi támogatást kaphatnak, ha ezzel magyarországi és határon túli munkahelyeket védenek meg.
Mentik a menthető épületeket
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. Szijjártó Péter a törvényjavaslatot ismertetve kiemelte: Magyarország és a magyar kormány külpolitikájának egyik sarokköve az erős közép-európai együttműködés felépítése. Ebben nem lehet akadályozó tényező a térségbeli népek közös történelmének sokszor eltérő emlékezete, értelmezése. Kifejtette: Közép-Európa egyedülálló építészeti örökségét az itt élő nemzetek, az elődeink hagyták ránk. A magyar kormány felelősséget érez, hogy a közép-európai identitás kulturális alapjait is meg tudják erősíteni – hangsúlyozta. Ezért tartják kiemelten fontosnak, hogy különös gondot fordítsanak az elődök építészeti teljesítményének a megőrzésére, gondos és kellő körültekintéssel történő ápolására.
Szijjártó Péter ismertette: az előterjesztés a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozására és a részére történő vagyonjuttatás mikéntjére tesz javaslatot. Rendelkezik az alapítvány létrehozása mellett a közérdekű célokról, az alapítással összefüggő feladatokról, azok ellátásához szükséges, az alapító által juttatandó állami vagyon biztosításáról – közölte. Az alapítvány feladata a térség egyes műemléki vagy ilyen védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel és magyar vonatkozással bíró épületek megőrzéséhez való hozzájárulás.
Zsigmond Barna Pál, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy a magyarság speciális helyzetben van Európában, őseink a határokon kívül is hagyományoztak ránk olyan épített örökséget, amely az anyaország gondoskodása nélkül az enyészet áldozatává válna. Összegzése szerint a törvényjavaslat jól illik a 2010-ben indított nemzetpolitikai intézkedések sorába, és közös ügynek nevezte az abban megfogalmazottakat. Most még sok épített örökség megmenthető, de ha nem cselekednek, akkor 10–15 év múlva esetleg már csak romokat találnak. Kitérve arra, hogy a javaslat céljai túlmutatnak a pártpolitikán, jelezte: a Fidesz támogatja az előterjesztést. Az MSZP és a DK ellenzi a kezdeményezést.
A nemzeti önazonosság védelme
Politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának kezdeményezésére a nemzeti önazonosság védelméről, az első világháborút lezáró békekötés századik, valamint a kelet-közép-európai demokratikus rendszerváltoztatások harmincadik évfordulója alkalmából. A kormánypárti képviselők által jegyzett előterjesztést 183 igen szavazattal fogadta el a Ház.
A tizenkét pontos nyilatkozat a többi között kimondja, hogy a trianoni békekötés keretében a magyarságot megfosztották nemzeti önrendelkezési jogának gyakorlásától, amelynek következtében minden tíz magyar ajkú emberből három más államok fennhatósága alá került. Ők megpróbáltatásaik, a többi közt etnikai tisztogatások ellenére megőrizték anyanyelvüket, közben lojális és értékteremtő tagjaivá váltak országuknak.
A nyilatkozattal az Országgyűlés felhívja a kelet-közép-európai államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeténél és az európai nemzetközi szervezeteknél közösen kezdeményezzék a nemzeti önazonossághoz való jognak mint alapvető emberi jognak az elismertetését és ezt maguk is emeljék alkotmányos joggá. Emellett az uniót is jogalkotásra kéri a kérdésben.
