Családias, maradandó élményben lehetett része azoknak, akik ott voltak Gidófalván a Jézus Szíve tiszteletére szentelt kápolna búcsúján péntek délben. A szentmisét Gábos Zoltán plébános mutatta be, a kántori szolgálatban Ferencz Tihamér művészetis diák segédkezett. Jézus Szívének tisztelete az újabb kor egyik legelterjedtebb és legkedveltebb áhítata, amely a társadalom erkölcsi megújulásával kapcsolatos vallási mozgalom. Jézus Szíve azt az emberi szívet jelenti, amely az ember testi-lelki mivoltának bensőjét mint erkölcsi életének forrását, nevezetesen pedig mint a szeretet székhelyét jelöli. A Jézus Szíve tisztelet évszázadok óta elterjedt áhítat volt, de a jezsuiták különösen támogatták, általános elterjedése a XIX. század végén kezdődött – olvashatjuk a jezsuita.hu honlapon.
A Gyulafehérvári Főegyházmegyében több templomot, kápolnát szenteltek az idők folyamán Jézus Szíve tiszteletére. Gidófalván a hegyre épített kis katolikus kápolnát a Vajna Károly helybeli földbirtokos által adományozott területre építették 1905-ben. A család befalazott kriptája a kápolna alatt található, a kegyeleti hely érintetlenül őrzi a régiek emlékét. A szentmise előtt Incze Mária egyháztanácsos avatott be a gidófalvi katolikus filia történéseibe, amely Málnáshoz tartozik.
„Fotosmartonoson lakom, én is Sepsiszentgyörgyről kerültem ide, katolikusként ide járok templomba, amikor az időm engedi. Sepsiszentgyörgyön tanítok a Benedek Elek-napköziben. Ez a kápolna nagyon kicsike, de annál családiasabb a hangulat. A község katolikus hívei ide járnak minden hónapban kétszer szentmisére. Málnásról jön a plébános úr, ide járnak Étfalva, Zoltán, Fotosmartonos és Gidófalva katolikus hívei. Számban elég kevesen vagyunk, mert zömében református a község. Általában a »jövevények« és a »hozományok« katolikusak, akik nem álltak át református vallásra. Én sem tettem. Persze, tiszteletben tartom a református vallást, a férjem is református. Tanítottam református csoportban is, az énekeket szívből énekelem. Úgy gondolom, egy Isten van, és az lenne a legszebb, ha eljutnánk odáig, hogy ökumenikus szellemben gondolkodnánk. Az a lényeg, hogy egyetértés legyen, meg szeretet” – vallja Incze Mária.
Előkerül egy régi fotó az 1950-es évből, amelyet Miklós Árpádné Papp Mária mutat meg. A Sepsiszentgyörgyről érkezett asszony így vall a fiatalkori emlékről: „Gyermekkoromtól hittanra jártunk, vallásos családból származom, édesanyám katolikus óvónő, tanítónő volt. 1938-tól a zárdai óvodában dolgozott óvónőként, majd állami óvodába került, sok generációt tanított. Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly utcában a régi főzde épületében lakunk családommal együtt. Négy gyermeknek vagyok az édesanyja. Férjem kilenc éve halt meg. A gidófalvi búcsú híre, amit a Háromszékben olvastam, nagyon meghatott, mert gyermekkoromban kerékpárral jövögettünk elsőáldozásra, búcsúkra a környékbeli falvakba. Hirtelen elővettem egy fényképet, ami bizonyíték arra, hogy 1959-ben is voltunk Gidófalván, igaz, a hónapot nem tudnám megmondani. De ez a fénykép, amelyen majdnem ötvenen vagyunk, igazolja, hogy a környékbeli falvakból is eljöttek. Nagyon-nagyon élt bennem, ahogy az újságban megláttam, megjelent, hogy Jézus Szíve-búcsú, akkor igenis, nekem ott kell lennem, mert én a harangszentelésen is ott voltam.”
Dénes Malvin harangozó étfalvi születésű, 1973-tól teljesít szolgálatot a gidófalvi kápolnánál. Mutatja a falon függő kis eredettörténetet, amelyet előzőleg a helybeli Szabó Ferenc helytörténész is megosztott a közösségi oldalán. Itt olvashatjuk, hogy ft. Kozma Imre plébános idejében építették, amelyre 7500 koronát adott a Status. A templomot Fejér Manó sepsiszentgyörgyi esperes-plébános áldotta meg, ünnepi szentbeszédet Fejér Endre illyefalvi plébános mondott. A kápolna egy nagyobb templom szentélyét képezné... Papíron 158 személyt írt össze Malvinka néni, akik a gidófalvi központhoz tartoznak Étfalvazoltánból és Fotosmartonosból.
A kis kápolnát 1933-ban javították, 1968-ban meszelték, az 1977-es földrengéskor súlyosan megrongálódott, 1981-ben javították újra. A mostani javításokról az egyháztanácsosok számolnak be. Kádár László hagyományőrző huszár alezredes, állatorvos elmondása szerint az utolsó felújítás a tavaly ért véget a helyi katolikus vállalkozók és az egyház összefogásával. 2016-ban volt tetőjavítás, 2017-ben belső javítás és 2018-ban külső. Máthé István kiegészíti az elhangzottakat, hogy a külső tetőmunkálatok adományokból és közmunkából; a helyi munkálatok nagyrészt a helyi költségvetésből történtek, sikerült elkülöníteni a katolikus egyház és a kápolna munkálatainak a kifizetésére. A régi épület egy idő után megrongálódott, beázott. A külső-belső munkálatoknak köszönhetően most gyönyörű lett. A 76 éves Vass Péter vezette a munkálatokat, tanácsokat adott, besegített az építkezésbe, javításba. A külső kéményt ő építette. Kérdésemre, hogy mit jelent ez a mai búcsú, kicsit elérzékenyülve mondja: Az időseknek nagyon szívre ható...
Elcsendesedik a lélek, a szentmisén a lövétei származású Gábos Zoltán plébános szavaira, üzenetére figyelünk. Jézus Szívének tiszteletét, szeretetét magyarázza. Kiemeli, hogy fontos megismernünk azt a szeretetet, amelyet Isten tanúsít irántunk. Jézus a fáradt szívet újra tudja lobbantani, akár az emmauszi tanítványoknál. A szeretet cselekedetei nagylelkűségből fakadnak. Jézus szíve szerető szív, a szeretet forrása. Aki szeret, abban benne van az Isten. Kérjük, hogy az ő szeretete gyújtsa lángra a mi szívünket is. A szeretet tüzét Jézus szívéből mentsük át a mi szívünkbe, s akkor megtaláljuk lelkünk nyugalmát, zárta szentbeszédét a plébános.
A szentmise után, a kápolnából kijövet két gyönyörű ruhába öltözött kislány, Fazakas Petra és Bende Natália Marika óvó néni biztatására elmondják a Most segíts meg, Mária imát... Gidófalva katolikus szórvány, de Jézus szíve által mindannyian egyetértésre és békére lelhetünk.