A földnek itt beszéde van

Fotosmartonos a Falkanyír nevű helytől déli irányban terül el. A régi helynév, a Falkanyír etimológiai szempontból is különleges. Eredetére van magyarázatuk a szakembereknek, de a faluban élőknek is: egy Falka Gergely nevű személyhez kötik, feltételezzük, hogy jogosan, hiszen a Falka család már az első háromszéki összeírások alkalmával Fotosban élt. Régi-régi térképeinket lassan újak váltják, amelyeken csak fonetikus átírásban jelennek meg majd a magyar helynevek. Szép és régi helyneveinket a román katonai térképek helynevei cserélték/cserélik fel. Az itt véglegesen megtelepített székelység megőrizte-átvette az itt átvonulók ma is használatban levő helység- és helyneveit, amit a mieinkkel együtt meg is kellene őriznünk az utánunk jövők számára.

Aszfaltozott úton az ikertelepülésre

Vidékfejlesztési programból finanszírozott pályázat alapján a Valkes cég megkezdte a Gidófalva és Fotosmartonos közötti községi út feljavítását. Ottjártunkkor a Fotos bejáratáig tartó szakasz már elkészült, de az útalap a többi részen is készen várja az új aszfaltréteget. Két szélén lerakták a szegélyköveket, a Fotos-patak egy-egy szakaszán pedig beton támfalakat építettek, hogy védjék az úttestet az árvizektől. A helyiek kérik a vezetőséget, hogy cseréltesse ki a falu bejáratánál levő híd alatti betoncsövet, kicsi az átmérője, áradások idején nem tud majd áthaladni rajta a patak vize.

– Sáros volt ez a falu. Esők és hóolvadás idején sár, szárazság idején por lepte az utat, de ez most megváltozik – mondták a fotosiak. Idős Majos Árpád  meséli, most két gólyacsalád is ideköltözött. A régebbiek fészkét időközben elfoglalta egy mókus, amely fiait nevelte volna az új szálláson. A megérkező gólyák azonban rendet teremtettek, s mókuséknak menekülniük kellett, egy levegőben csüngő kábelen hagyták el a gólyafészket, ahonnan a kicsik kipotyogtak. Az új gólyacsalád éppen a falu bejáratánál kínlódott a fészekrakással, telefonáltunk a madarászoknak, hogy segítsenek és hozzanak egy vaskosarat a méretes fészek alá.

– Végre megkezdték az aszfaltozást, ám a gyakori esők lassítják a munkát. Sajnos, a valóság és a papíron levő adatok nem találtak, és most úgy néz ki, hogy az ott lakók nagy bosszúságára az út fotosi végén százméternyi szakasz aszfaltozatlan marad… Arra kértem a községi önkormányzatot, tegyen lépéseket és önerőből aszfaltoztassa le a hiányzó részt is – nyilatkozta kérésünkre Porzsolt Levente falufelelős, községi tanácsos.

Az aszfalt több mint fele elkészült

Az örömbe mindenütt vegyül üröm is – tudtuk meg Martonoson, mert a terv hibái miatt aszfaltréteg nélkül maradt a Délremenőben az az út, amely összeköti Martonos falurészt a Gidófalva és Angyalos közötti megyei úttal, de ugyanígy jár a martonosi út egy szakasza is. Mindezt egy későbbi program alapján kell majd megoldania a községvezetésnek. Az elmúlt években kiépült az ikertelepülés infrastruktúrája: a községközpont hálózatából kap ivóvizet Fotosmartonos, szennyvízhálózata is Gidófalva derítőállomására csatlakozik. Telik az idő, és lassan a peremi kistelepüléseken sem hiánycikk már a turisztikai tevékenység számára annyira fontos közművesítés. Ha az ikertelepülésen teljesen megújul az utcahálózat, bárki gondolkozhat azon, hogy falusi vendégházat létesítsen, mert Gidófalva környéke sok idegenforgalmi látnivalót kínál, van mit megnéznie annak, aki itt kívánna eltölteni egy csendes-kellemes szabadságot.

Az iskola udvarán évekkel ezelőtt részben felújították a többfunkciós közösségi házat, de pénzhiány miatt félbe kellett hagyni a munkálatokat. Ennek befejezésére már régebb pályázott a községvezetés, s ha kézbe kapják az engedélyt, szándékukban áll csatlakoztatni az épületet az ivóvíz- és csatornahálózatra. Csak így és csak ekkor álmodhatnak arról a fotosmartonosiak, hogy hetente legalább egy alkalommal ebben az épületben családorvosi rendelő működhessen.

Az elképzelések valóra válnak

Porzsolt Levente, a már bemutatott falufelelős, aki erdészmérnökként a zágoni magánerdészet alapító tagja, családi háza környékén, a Fotos-patak völgyében kezdett a szakmájához igazodó kezdeményezésekbe. A völgy északi oldalában megvásárolt egyhektárnyi területen évekkel ezelőtt a magasabb és hűvösebb klímát kedvelő jegenyefenyő (Abies alba) karácsonyfa-ültetvényt telepített, amely sikeresen fejlődött. Sokan nem tudják, hogy Fotoson is be lehet szerezni a karácsonyfát, mi több, akinek kedve tartja, a tulajdonos társaságában azt a fenyőt vágathatja ki, amelyik neki megtetszik. Kezdeti sikerein felbuzdulva (hiszen Fotos környékén régóta sikeresen működik Szabó Gábor és Sandi Vilmos földieper-ültetvénye), tovább kísérletezik jövedelmezőbb befektetésekkel. Ilyen az említett Falkanyíren létrehozott 6 ár területű mogyorótelepítvény. A kísérlettel arra törekszik, hogy meghonosítsa a sokkal nagyobb szemű és hozamú olasz mogyorót. Fotoson egyébként – talán a szélvédett falu sajátos mikroklímájának köszönhetően – évtizedek óta dió- és barackfák is élnek és teremnek, ezeket évtizedekkel ezelőtt, még a kollektív gazdaság idején telepítették.

Porzsolt Levente falufelelős

Martonos nem maradhat le

Ki ne hallott volna a sepsimartonosi gyümölcs- és zöldségleveket préselő-előállító Aranyalma nevű vállalkozásról? Termékeiket széles körben forgalmazzák Székelyföldön. Szerencsés pillanatban érkeztünk Fotosmartonosra, ugyanis a cég ötletgazdája, Elekes Botond nem is olyan rég fejezte be egyik jelentős befektetését: nagyobb gyümölcsöst telepített, amely az elkövetkező években biztosítaná, hogy a feldolgozó saját termésű gyümölcsök levét is forgalmazhassa. A Fotos-patakra eső, egyik délre néző lejtőterületet vásárolta meg a cégtársakkal.

– Pályáztunk a Pro Economica Alapítványhoz, ahonnan 550 különböző fajta gyümölcsfacsemetét kaptunk, azzal népesítettük be a völgyoldalt. Száraz, napnak kitett lejtő, de van arra is elképzelésünk, hogy aszály esetén miként öntözhetnénk. Védeni is kell a helyet a vadak ellen, bejárnak az őzek, a medve is már meglátogatott, a villanypásztor működik.

– Mi a hír, az újdonság a martonosi présháznál, hogyan vészeltétek át a telet és a pandémiát?

– Az állandó nyers levekkel foglalkoztunk: lucernával, csalánnal és pitypanggal, de a szezon nyersanyagai is megjelentek, az akácvirág, a bodza, most érik éppen az itt termő földieper, az ebből préselt levet almalével házasítjuk. Beszereztünk egy magológépet. Kimagoljuk és préseljük a meggyet, kajszibarackot, amelyet szintén almalével keverünk.

Az aranyalmások a faluról sem feledkeznek meg. A Háromszéki Közösségi Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatása révén tavaly 55 körtefacsemetét telepítettek a Martonost Fotossal összekötő út mentén, amelyet Testvérkörték sétányának neveztek el, és egy kőtömbre állított ősi, jelképes körkereszttel jelölték meg, amelynek faragója Kövér György közismert gidófalvi faragóművész, akit a helyiek elismerés gyanánt „tehetséges értékteremtőként” emlegetnek.

Az aranyalmás ötletgazda, Elekes Botond

Épít az egyházközség, ősztől indul az óvoda

Az ikertelepülés régi történelmi hely, ahonnan kőeszközök, kőbalták, az erősdi műveltség nyomai kerültek felszínre. A két falurész közötti dombtetőn áll fehérre meszelt református temploma. Harangtornyában egy műkincs értékű, 1794-ben öntött Kiss János-féle harang van, a templomkertben pedig 1998-ban emeltek emlékművet az 1848–49-es szabadságharc és a két világháború hőseinek. Helyi iskolája-óvodája az alacsony gyermeklétszám miatt megszűnt, de miként Zsigmond Réka, a Czetz János központi iskola igazgatója tájékoztatott, ősztől újra megindul az óvodai oktatás. Nagy János tiszteletes, az ikertelepülés lelkipásztora elmondta, hogy szeretnék befejezni a járvány miatt abbamaradt munkálatokat, javítások előtt áll a lelkészi lakás, csatornát cseréltek, rukítani akarják a cseréptetőt. Remélik, hogy ha késve is, de befutnak közösségépítő pályázataik. A fiatalok néptánccsoport alakítását kérték, akkor talán itt is beindul az élet – fejezte be a lelkész. A presbiteri tisztséget is viselő Porzsolt Levente pedig elmondta: igény született arra is, hogy a körülbelül 360 lakossal rendelkező település református közössége gyülekezeti házat, termet építsen magának.