A direktíva eredeti célja, hogy kiszűrje a gyanús tranzakciókat, és legyenek nyilvánosak a különböző pénzmozgások valódi kedvezményezettjei. A vonatkozó hazai törvény előírásai azonban eltérnek az eredeti szándéktól, hiszen pénzmosásban vagy éppen terrorista tevékenységek finanszírozásában aligha érdekeltek kis, néhány ezer lej éves pénzforgalmat lebonyolító civil szervezetek. Az uniós irányelvben ennek megfelelően értékküszöböket is megállapítottak – egyik ilyen küszöb a tízezer euró fölötti pénzmozgásra vonatkozik –, ám ezt a hazai jogrendben már hiába keressük. Magyarán: a törvény értelmében nálunk minden cégnek, civil szervezetnek és egyesületi jelleggel létrehozott közbirtokosságnak nyilatkoznia kell. Ráadásul ezt a törvény életbelépésétől számított 12 hónapon belül meg kell tenniük, ami az eredeti jogszabályban meghatározottak alapján egy év, vagyis 2020. július 14-e lenne.

Azért a feltételes mód, mert a koronavírus-járvány miatt egy sürgősségi kormányrendelettel (2020/29.) a határidőt három hónappal, augusztus 14-ig meghosszabbították. Ám itt a módosítások ideje nem járt le, a 69-es számú, szintén sürgősségi kormányrendelet a határidőt cégek esetében november 1-jéig tolta ki. Fontos megjegyezni, hogy csupán a cégek esetében következett be ez a határidő-módosítás, a civil szervezeteket kifelejtették (vagy nem is akarták belefoglalni). És hogy még nagyobb legyen a bizonytalanság, egy fővárosi, jogi tanácsadással foglalkozó cég (Revnic, Cristian & Asociații) kérdésére az igazságügyi minisztérium hosszas magyarázat kíséretében ezt a határidőt 2021. január 15-ében jelölte meg. (A pontosítást egyébként a minisztérium honlapján hiába kerestük, nem találtuk meg.)

Miért lehet veszélyes?

Az adószakértő szerint a 2000/26-os kormányrendelet alapján létrejött civil szervezetekre az új jogszabály által rótt kötelezettségek nem teljesítése azért lehet veszélyes, mert a pénzbüntetésen kívül, amely akár 10 ezer lej is lehet, a törvény a felszámolást, illetve a vagyonelkobzást is lehetséges intézkedésként jelöli meg. Az egyesületek, alapítványok, közbirtokosságok esetében a felszámolást bármely minisztérium vagy magánszemély kérheti, nem nehéz tehát észrevenni, hogy magyar vonatkozású szervezetek magasabb kockázattal számolhatnak. A felszámolt civil szervezetek vagyona bírósági végzés alapján az illető szervezet statútumában foglaltak alapján hasonló jellegű civil szervezetekre szállhat, magánszemélyekre azonban semmiképpen sem.

A közbirtokosságok esetében további „csavar”, hogy valójában nem a közbirtokosság mint jogi személy, hanem a tagok a birtok valódi tulajdonosai. Hiszen a jogi személy valójában csak kezelője és képviselője a tulajdonosoknak, vagyis a közbirtokossági tagoknak, nem végez profitorientált gazdasági tevékenységet, s mint ilyen, korábban adómentességet élvezett, manapság pedig adókedvezményeket kellene élveznie. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az adószakértő véleménye szerint, ha a közbirtokosságok statútuma kizárólag a vagyonkezelésről, illetve a tagok képviseletéről szólna, akkor az adókedvezményeket érvényesíteni lehetne. Annál is inkább, mert az összesített telekkönyv mellett a tagok tulajdonrészük függvényében szintén rendelkeznek egyéni telekkönyvvel. Ám a közbirtokosságok elsöprő többsége valójában gazdasági szervezetként működik.)

Mit tehetnek az érintettek?

Több szakértő és nonprofit szervezetet vezető szakember véleménye szerint a helyzet tisztázásáig csak kivárni érdemes. Annak ellenére, hogy a hajrában bizonyára több időbe telik majd a szükséges dokumentumok összegyűjtése, mint ha máris elindítanánk az eljárást (jelen írásban a szükséges dokumentumok mibenlétére nem térünk ki).

Néhány, akár precedensnek is tekinthető ügyintézés kapcsán az már most látható, hogy még a bíróságok sem készültek fel arra, hogy érdemben foglalkozzanak ezekkel az ügyekkel. Egyes információk szerint a cégek esetében csupán a bizonyos százalék fölötti külföldi tulajdon vagy jogi személyiségű tulajdonos esetén lenne kötelező lebonyolítani az eljárást.