A koronavírus-járvány okán elrendelt korlátozások miatt március óta nem tudta meglátogatni a terrorizmus vádjával elítélt kézdivásárhelyi fiatalokat, hétfőn azonban szigorú elővigyázatossági intézkedések mellett alkalma nyílt beszélgetni velük a feketehalmi börtönben. Jól vannak, és bíznak abban, hogy következő feltételes szabadlábra helyezési kérelmüket kedvezően bírálják majd el – szemben az előzővel, amelyet mind Beke, mind Szőcs esetében elutasított a brassói törvényszék.

Kulcsár-Terza József tudomása szerint az indoklásban azt róják fel, hogy a fiatalok nem fogták fel cselekményük súlyosságát, illetve nem tanúsítottak megbánást – a politikus szerint ez már csak azért is abszurd, mert nem bánhatnak egy olyasmit, amit nem követtek el, hiszen ők ártatlanok. Beke István esetében még e hét csütörtökjén dönt arról a börtön bizottsága, hogy javasolja-e a feltételes szabadlábra helyezést, Szőcs Zoltán esetében valamivel később – ehhez minden szükséges feltételt teljesítettek, jó a magaviseletük, kurzusokon vettek részt stb. –, a döntést azonban a brassói bíróságnak kell meghoznia, ha pedig ez ellen fellebbeznek, jogerős ítélet majd a Brassó Megyei Törvényszéken születik. Az lenne az igazságos döntés, ha szabadon engednék őket – vélekedett Kulcsár-Terza József, sajnálatát fejezve ki ugyanakkor azért, hogy a magyar közösségnek nem sikerült megfelelő módon segítenie őket. Ha nem engedik szabadon őket, akkor ki kell mondani: az árnyékszervezetek továbbra is működnek, hiszen koncepciós eljárás során, ártatlanul ítélték el őket – szögezte le. Az RMDSZ színeiben parlamenti képviselői mandátumot nyert MPP-s politikus azt is megjegyezte: újabban a bukaresti parlament emberi bizottságában is akadékoskodni próbálnak börtönben tett látogatásai miatt, miközben joga van erre.

Kulcsár-Terza József ugyanakkor kitért az elmúlt hetek, hónapok magyarellenes döntéseire is. Szerinte az autonómiastatútum parlament elé terjesztésének volt eredménye, hiszen miután a képviselőházban hallgatólagosan elfogadták és az államelnök kirohant a magyarok ellen, ma már nincs olyan román politikus, sőt, alig van olyan egyszerű ember, aki ne hallott volna a székelység eme igényéről, ráadásul Európában, a világon is felfigyeltek Klaus Iohannis nyilatkozatára. A harcot folytatni kell, legközelebb a nemzeti régiók felzárkóztatásáról szóló, az SZNT által kezdeményezett európai polgári kezdeményezést kell sikerre vinni, hiszen az akár az autonómia előszobáját jelentheti. Az, hogy a polgári kezdeményezés ügyében végül sikerült összegyűjteni az egymillió aláírást, tanulságokkal is szolgál: ha kitartóak vagyunk, előbb-utóbb célba érhetünk, és így van ez az autonómia esetében is, hiszen semmi törvényellenest nem kérünk, csak azt, ami jár nekünk, és ami jól működik Európában – érvelt a politikus.