Klaus Iohannis román államfő megkapja az Aacheni Nemzetközi Nagy Károly Díjat, úgy tűnik, európai csodálóit semmi sem tántorítja el, hogy kitüntessék „dicsőséges érdemeiért”. A híres nyugati mérce, mint már annyiszor, ismét kettős: van, akinek bármit elnéznek, másnak – akit ellenségnek tekintenek – legjobb szándékait is kiforgatják.
Tavaly december közepén hozták nyilvánosságra, hogy 2020 májusának végén a román elnök veheti át a Nagy Károly Díjat, melyet 1950-ben alapított Aachen városa, és az Európa egyesítésében szerzett érdemek elismeréseként osztják ki minden évben, elsősorban politikusoknak, néha-néha egyházi vagy közéleti személyiségeknek. Megkapta a kitüntetést Konrad Adenauer, Winston Churchill, Robert Schuman, Henry Kissinger, Francois Mitterrand és Helmut Kohl, Václav Havel, Tony Blair, Bill Clinton, Javier Solana, Angela Merkel, illetve Donald Tusk. Idén sor került Románia elnökére is, aki a hivatalos indoklás szerint „kiemelkedő küzdelmet folytat az európai értékekért, a szabadságért és a demokráciáért, a kisebbségek védelméért és a kulturális sokszínűségért”.
Sokan már a hírre felszisszentek, hisz igencsak megkérdőjelezhető az elnök – különösen a kisebbségek védelméért folytatott – tevékenysége. Mi, erdélyi magyarok már tavaly decemberig is többször szembesültünk azzal, hogy sem együttérzésére, sem jóindulatára nem számíthatunk, ha jogos követeléseink sárba tiprásáról van szó, elnökünk románabb a legnacionalistább románoknál is. Minderre aztán rátette a koronát idén tavasszal, mikor a járvány kellős közepén, teljesen váratlanul, vad magyarellenes kirohanással fűszerezte napi pandémiaügyi riogatásait. Gyűlöletbeszéd és uszítás volt ez a javából, előbbit még a legfelsőbb bíróság melletti ügyészség is elismerte, az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig bírságot rótt ki érte. Nehezen hihető, hogy mindennek a híre nem jutott el Aachenbe, hisz több rangos német lap is bírálta Iohannis magyarellenes kirohanását. Ám ha a díjat odaítélő bizottság esetleg nem olvas újságokat, akkor szembesülhetett kitüntetettjük „bűneivel”, abban a dokumentumban, amelyet egy magyarországi független képviselő, Bencsik László továbbított nekik és amelyben hat pontban foglalta össze a román elnök magyarellenes megnyilvánulásait.
Úgy tűnik azonban, az európai szellemiség elkötelezett szószólóit nem hatotta meg a „bűnlajstrom”. Jürgen Linden német szociáldemokrata politikus, Aachen város volt polgármestere, a Károly-díj bizottságának szószólója talált mentséget díjazás előtt álló védencüknek, szerinte a román elnök csupán az alkotmány őre, és szokatlanul éles retorikája nem a magyarokat, hanem politikai ellenfeleit célozta.
Klaus Iohannis, ha lejár a járvány, átveheti a magas rangú kitüntetést az aacheni városháza koronázási termében. Büszke lehet rá ő is, díjazói is. Jól tükrözi, mivé lettek mára az egyesült Európa értékei, demokráciája, szabadsága, mennyit érnek az emberi jogok, a kisebbségek védelme.