Elnökválasztás LengyelországbanVáratlan események befolyásolták a kampányt

2020. június 25., csütörtök, Világfigyelő

Váratlan események befolyásolták a lezáruló lengyel elnökválasztási kampányt: a koronavírus-járvány átírta a kormányzat gazdasági terveit, lehetővé tette a fő ellenzéki jelölt lecserélését, a kampányra rányomta bélyegét a tavaszi aszály, majd a júniusi árvíz, és kampánytémává vált az amerikai katonai jelenlét várható növelése is Lengyelországban.

A közvetlen elnökválasztás első fordulójában, június 28-án tizenegy jelölt méretteti meg magát, köztük a két fő esélyes, Andrzej Duda hivatalban lévő elnök, valamint a fő ellenzéki jelölt, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester.

Februári kampánynyitó nagygyűlésén Andrzej Duda az őt jelölő, kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt sikeres gazdaságpolitikájának, szociális programjainak támogatását ígérte. A koronavírus-járvány ellenére az államfői kampány továbbra is ezen jelszavak alatt zajlik. Az elnök mellett kampányoló kormányfő, Mateusz Morawiecki a járvány kitörése óta többször hamis dilemmának minősítette a fertőzöttek, illetve a gazdaság mentése közötti választást. Kezdettől fogva a gazdaságot kell menteni, éppen az állampolgárok egészsége és élete érdekében – hangoztatta Morawiecki.

A kormányfő várakozása szerint a járvány okozta gazdasági recessziót Lengyelországban dinamikus növekedés válthatja fel. Az Európai Bizottság idén 4,3 százalékos lengyelországi visszaesésre, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedésre számít. Morawiecki szerint a kormányintézkedések révén ötmillió munkahelyet mentettek meg.

Trzaskowski nem vitatta az eddigi szociálpolitikai intézkedéseket, a családtámogatási program folytatását, a PiS kormányzása alatt csökkentett nyugdíjkorhatár megőrzését ígérte. A családról, a vallásról szóló mérsékelt kijelentéseivel a fő ellenzéki jelölt kerülni próbálta a választói érzelmeket kiváltó világnézeti ütközést, de megígérte a lombikbébi-program 2015-ben megszüntetett állami finanszírozásának visszaállítását és az azonos nemű párok regisztrált partnerségének bevezetését.

Tavaly tiltakozások kísérték a varsói főpolgármester által kezdeményezett, a szexuális kisebbségeket támogató chartát, melyre Andrzej Duda idei kampányában saját, a hagyományos család védelméről szóló chartájának aláírásával válaszolt. Ebben a hivatalban lévő elnök a családpolitikai intézkedések bővítését, minden gyermek után járó 500 zloty értékű utalvány bevezetését, a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családoknak járó támogatások kiterjesztését, illetve a családon belüli erőszak szigorúbb büntetését helyezte kilátásba.

Dudával szemben Trzaskowski a nagy beruházási projektek – köztük a Łódź és Varsó között építendő központi nemzetközi repülőtér – elhalasztását, az így nyert források egészségügyre fordítását szorgalmazta.

Trzaskowski azt követően váltotta a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform alacsony népszerűségű jelöltjét, Malgorzata Kidawa-Blonskát, hogy a járvány miatt elhalasztották az eredetileg május 10-ére meghirdetett elnökválasztást. Az azóta közel 30 százalékosra nőtt támogatottságát a főpolgármester megfigyelők szerint annak köszönheti, hogy a jelöltek között új arcnak számít, de szerepet játszik ebben a Lengyelországban erős kormányellenes média által támogatott, egyes ellenzéki többségű városi önkormányzatokra támaszkodó kampánya is.

A kampány hajrájában a jelenleg 42 százalék körüli népszerűséggel rendelkező Dudát, valamint Trzaskowskit is próbára tették a lengyelországi árvizek. A varsói főpolgármester ezért bejelentette, hogy vidéki kampányrendezvényeinek naptárát a Visztula varsói vízállásához igazítja. Andrzej Duda vasárnap zuhogó esőben ernyő nélkül szónokolt krakkói szabadtéri gyűlésén, utána a helyi válságstáb képviselőivel együtt az árvíz sújtotta településekre látogatott.

Kérdés, hogy előnyös lesz-e a hivatalban lévő elnök számára a tegnapi, a kampány hajrájában bejelentett washingtoni tárgyalása Donald Trump elnökkel. Az alkalmat a fő ellenzéki jelölt is megragadta, és nyílt levélben tudatta: belpolitikai konszenzus áll fenn a Duda–Trump-tárgyalás nyomán várható amerikai katonai jelenlét növelését illetően, a hazai színtéren megvitatandónak nevezte viszont atomfegyver esetleges lengyelországi telepítését. A Trzaskowski által felvetett téma azonban korábbi hivatalos bejelentés szerint nem szerepel a washingtoni tárgyalások napirendjén.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 178
szavazógép
2020-06-25: Világfigyelő - :

Szijjártó Péter Madridban

Jelentős egészségügyi és gazdasági kockázatokat jelentene egy újabb migrációs hullám, márpedig a koronavírus az illegális bevándorlás erősödését válthatja ki, minthogy a járvány a már egyébként is nehéz helyzetben lévő országokat sújtotta jobban – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere spanyol kollégájával, Arancha González Layával közösen tartott madridi sajtótájékoztatóján tegnap.
2020-06-25: Világfigyelő - :

Előbb lépjen hatályba a hosszabbítás (Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókról)

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés támogatásához nem most kell folytatni a május 7-én megszakadt aláírásgyűjtést, hanem majd csak akkor, amikor az Európai Parlament (EP) által június 19-én megszavazott hat hónapos határidő-hosszabbítást elfogadja az Európai Tanács is és hatályba lép. Izsák Balázs SZNT-elnök ezt egy tegnap közzétett nyílt levélben fejti ki Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselőnek, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökének, aki az EP múlt heti döntése után az aláírásgyűjtés folytatására buzdított.