A moldvai felek javára dőlt el a Békás-szorosért folyó per: a Ploiești-i Táblabíróság tegnap kimondott jogerős ítéletében Almásmező (Bicaz Chei) javára döntötte el a határvitát.
Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság elfogadta Almásmező, valamint Neamț megye önkormányzata, prefektusa és kataszteri hivatala fellebbezését, ugyanakkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Hargita megye önkormányzata és prefektusa belépését a perbe, és megváltoztatta az egy évvel ezelőtt kimondott elsőfokú ítéletet, amely a székelyföldi feleknek kedvezett. Az ítélet közel tízévi pereskedést zár le.
A hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozása azt követően vált kérdésessé, hogy az 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban. 1998-ban a két megye kataszteri hivatala azt rögzítette egy jegyzőkönyvben, hogy a nagy turisztikai potenciállal rendelkező terület Almásmezőhöz tartozik, és ezt a jegyzőkönyvet Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. Ennek a jegyzőkönyvnek a megsemmisítésére és a megyehatár kiigazítására irányultak az ezt követő székelyföldi kezdeményezések. 2012-ben megyeközi bizottság vizsgálta meg az ügyet, megállapítván, hogy mind a hargitai, mind a neamți fél ragaszkodik az álláspontjához, és magának követeli a vitatott területet, így a bíróságon folytatódott az ügy.
A pert többszöri áthelyezés után 2013-tól első fokon a Prahova megyei törvényszék tárgyalta, mely tavaly júniusban Gyergyószentmiklós és Hargita megye számára kedvező módon jelölte ki a megyehatárt. Ezt az ítéletet változtatta meg jogerős határozatában a Ploiești-i Táblabíróság.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: rendkívüli jogorvoslatért fognak folyamodni, ha megkapják az ítélet indoklását. Az önkormányzati vezető sérelmezte, hogy a Hargita megyei önkormányzatot és Hargita megye prefektusát kizárták a perből, noha ezt tudomása szerint egyik peres fél sem kérte. Amúgy a per során Gyergyószentmiklós kevésbé volt aktív, az egész bizonyítási eljárást Hargita Megye Tanácsának jogászai végezték – tette hozzá. A politikus úgy véli, a Hargita megyei önkormányzatot azért kellett kizárni, „hogy a mi százszázalékos bizonyítékainkat ne kelljen az ítélet kihirdetésénél figyelembe venni”. Ez annál is furcsább, mert a bíróság Neamț megyét nem zárta ki a perből – fejtette ki, és törvénytelen is, mert több jogszabály is előírja, hogy a megyék határtelepüléseinek a határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni.