A ballagási ünnepség minden diák számára életre szóló élmény. Búcsút venni az iskolától, a tanároktól és azoktól, akikkel legalább négy éven át szoros kapcsolatban éltek, akikkel a szó szoros értelmében társak voltak – nem könnyű. Az idei kicsengetés még emlékezetesebbé, még maradandóbbá vált a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákjai számára: az ünnepeltek egymástól tisztes távolságban sorakoztak az udvaron, a tanári kar távolról figyelte a búcsúzókat; a szülők utcára szorulva, a kerítés mellől próbálták követni az eseményeket. A koronavírus-járvány miatt kényszerültek nem szokványos módon megszervezni a ballagást, ám ezt senki sem bánta: fő, hogy megtarthatták, díszbe öltözötten köszönhettek el az alma matertől.
Derzsi-Ráduly Kázmér iskolaigazgató ünnepi beszéde előtt az év közben fiatalon elhunyt Nagy Ildikóra emlékezett, mint mondotta, örök derűlátót, minden mondatával a jóra és szépre, az életre és a nagy dolgokra felkészítő tanárt veszített el az iskola. A diáksághoz szólva az intézményvezető úgy fogalmazott: bár az önfeledt ünneplés lehetőségét a világban bekövetkezett események elvették tőlük, ám nem kell csüggedni: a felhalmozott tudástól nem foszthatja meg őket semmi, és a négy év alatt kialakult barátságok is megmaradnak. „Merjünk tehát sokat akarni és nagyot álmodni, mert hiszem azt, hogy a jó Isten erőt ad véghezvinni terveiteket, valóra váltani álmainkat, megtalálni helyünket a világban és boldog, értékes emberként élni” – búcsúzott Derzsi-Ráduly Kázmér az érettségi vizsgákon már túllevő volt diákjaitól.
Barót önkormányzatának jókívánságait Lázár-Kiss Barna András polgármester tolmácsolta, méltatta a baróti iskola színvonalát. „Az élet ma úgy kéri, hogy hamarosan elváljatok egymástól, de én hiszem, hogy hamarosan valahol ismét találkozni fogtok, és sosem fogjátok elfeledni, honnan indultatok. Meg vagyok győződve, hogy az iskolában szerzett tudás és a szüleitek által adott nevelés hozzásegít, hogy megtaláljátok a helyes utat az életben” – mondotta.
A következő nemzedék nevében szóló Kovács Ágnes az iskola életükre gyakorolt hatását emelte ki, mondván: az itt kapottak hozzájárultak ahhoz, hogy négy év alatt gyermekből ifjú, felelősségteljes felnőtté váljanak.
A végzősök nevében Claudia Roxana Coadă az iskolától, a tanároktól és a diáktársaktól való búcsúzást fájdalmasnak mondotta: azoknak mondanak búcsút, akik életük sarokkövei voltak, akik a tudomány világát feltárták előttük, akik példájukkal utat mutattak, akiknek önzetlensége és barátsága oly sokat jelentett számukra az elmúlt években.
A szakkatedrák díjazták az elmúlt tanévek során kiemelkedő eredményeket elérő diákokat. Érdemes diák címmel ismerték el Gál Amanda Dorottyát, Lőrincz Tamarát, Nagy Adriennt és Oláh-Kátai Kingát, a 2008-ban néhai Tomsa Jolán tanítónő által létrehozott Nebuló-díjat Kovács Tünde kapta, a Boralt Közművelődési Alapítvány idén első alkalommal adott, pályázat által elnyerhető elismerő okleveleit Oláh-Kátai Kinga (humán szak) és Gál Amanda Dorottya (szakmai díj) kapta. A Baróti Szabó Dávid Alapítvány és Emlékbizottság nagydíját annak elnöke, Dimény János nyugalmazott iskolaigazgató adta át Oláh-Kátai Kingának, Kékesi-Keresztes Lujza magyar szakos tanár pedig méltatta.
Az ünnepség végén a diákok egymás nyakába borulva, könnyek közt vettek búcsút iskolájuktól.
