Igor Matovič szlovák miniszterelnök trianoni emlékbeszédének jelentőségét sem eltúlozni, sem lebecsülni nem okos dolog. Öröm már az is, hogy egy utódállamban a megalázás szándéka nélkül beszéltek Trianonról. Ennek jelentősége annál is nagyobb, mert a szlovák közbeszédben eddig ezt a témát mélységes hallgatás övezte. A beszéd több ponton egybecsengett Székely János szombathelyi megyés püspök pünkösdkor elmondott, nagyrészt Trianonról szóló prédikációjával, de azokkal a gondolatokkal is, amelyeket a Charta XXI megbékélési mozgalom tíz éve képvisel. Az alábbiakban vázlatosan kiemelem a beszéd kulcsfontosságúnak vélt pontjait.
A miniszterelnök megemlítette: június 4-e a nemzeti összetartozás napja, ezzel kimondatlanul is bekapcsolta az egész magyarságot a közös gondolkodásba. A beszéd elismeri a jogunkat a fájdalmunkhoz. Nem kívánhatjuk, hogy a szlovákok velünk gyászoljanak, de ők se kényszerítsék ránk a maguk örömét: egyik sem lehet őszinte. Érinti, de nem nagyítja fel a magyar hibákat, összhangban a helyes önismeretre való törekvésünkkel. Száz éve próbálják kiradírozni a magyar múltat. Ezzel a mi felfogásunk szerint önmagukat szegényítik és történelem nélküli néppé teszik magukat. A beszéd szakított ezzel. Két döntő tétele: A magyar történelem a honfoglalás óta magyarok és szlovákok közös történelme. Nem volt ezeréves magyar elnyomás.
Fontosnak tartotta a magyar kultúra megismerését. Jelenleg számos szlovák még csak nem is hallott soha ilyesmiről, ahogy a mi ismereteink is hiányosak, sőt, hiányoznak. A szomszédok kultúrájának megismerése nélkül nincs közeledés. Ha a nyelvoktatásról szóló rész a szlovák nyelv idegen nyelvként való tanítására való áttérést jelenti, akkor ez döntő fordulat, amit üdvözölni lehet. A mai Szlovákia kifejezés egészen olyan, mint ahogy mi szoktuk használni, ha nem akarunk Felvidéket mondani. Ezzel a nyelvi formulával nem sajátítja ki, nem teszi szlovákká az onnan származó, illetve ott alkotó magyar írókat, művészeket.
A kormányfő felhívta a figyelmet a vallásnak a megbékélés irányába ható szerepére. Nyilván ezer megoldatlan probléma vethető fel, ezekkel kapcsolatban megbeszéléseket, tárgyalásokat javasolt. Beszéde kinyújtott kéz. A megbékélési mozgalom kezdetén én is ezt a hasonlatot mondtam, vállalva, hogy lesz, aki nem bele-, hanem rácsap kinyújtott kezemre. Jó lenne, ha Igor Matovič kezére most nem csapna rá senki. Aki üres ünnepi szónoklatnak tartja a Matovič-beszédet, tegyen meg mindent, hogy szaván fogják a miniszterelnök urat. Kontrasztként pedig érdemes összevetni az elmondottakat a román lépésekkel.
Surján László (Magyar Nemzet)
A szerző a Charta XXI megbékélési mozgalom alapítója