ORVOST VERTEK. Fenyegetve érzik magukat a gyergyószentmiklósi kórház munkatársai, ezért az intézmény orvosai úgy döntöttek, amíg a biztonságukat nem garantálják, csak a saját osztályukon teljesítenek szolgálatot.
Reakciójukat egy hétvégi eset váltotta ki: az egyik sürgősségen ellátott beteg rokonsága behatolt a kórház épületébe és bántalmazta a szolgálatot teljesítő orvost és asszisztensét. A feldühödött családtagok a kórház kerítésén keresztül másztak be a kórház területére, majd az épületben az ügyeletes orvosnak támadtak súlyos kéz- és arcsérüléseket okozva, az orvos mellett szolgálatot teljesítő asszisztenst pedig a földre lökték. Az eseményekről a kórház vezetősége a helyi önkormányzatot és a rendőrséget is értesítette. Ferenczy István kórházmenedzser szerint sikerült megegyezni a kórház munkatársaival, nem marad sürgősségi ellátás nélkül az intézmény. Jelenleg a rendőrség emberei tartják felügyelet alatt az intézmény bejáratát. (Maszol)
MEGBÜNTETTE A CSENDŐRSÉG vasárnap egy Besztercén tartott esküvő szervezőit, mert a megengedettnél több vendég vett részt a lakodalmon: a szervezőkre 3000 lejes bírságot rótt ki a hatóság. Az esküvőnek helyt adó vendéglő teraszán ünneplő násznép létszáma harminccal meghaladta a megengedettet, a jelenleg érvényes korlátozások értelmében viszont szabadtéren is legfeljebb 50 személy gyűlhet össze. A csendőrök egy feljelentés nyomán szálltak ki a helyszínre, és mindaddig ott maradtak, amíg a násznép létszámát le nem csökkentették 50-re. A vendégek egy részének így távoznia kellett az esküvőről. (Agerpres)
INTERJÚT ADOTT A BÖRTÖNBŐL csütörtökön a szabadságvesztését töltő Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök. A korrupcióért három és fél év börtönre ítélt politikus egykori sajtótanácsadójának, a Realitatea Plus jelenlegi újságírójának nyilatkozott Skype-on. A felvételt több részletben készül sugározni a hírtelevízió. Az Országos Börtönigazgatóság közölte: megvizsgálja azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a Rahova börtön vezetősége engedélyezte az interjút. Az intézmény emlékeztetett, hogy az elítéltek online kommunikációját szigorúan szabályozzák. (Maszol)
HOGYAN LETT DOBRUDZSA ROMÁN FÖLD. Dobrudzsa nem volt ősi román föld, a középkorban is csak rövid ideig – Mircea cel Bătrân havasalföldi vajda idején egy évig, majd Vlad Ţepeş és Mihály vajda idején pár hónapig – állt román államalakulat fennhatósága alatt, és csak 1878-ban csatolták Romániához, Besszarábia déli részéért cserébe, amelyre Oroszország tartott igényt. Az orosz cár a balkáni keresztények védelmezőjeként lépett fel, és megtámadta az Oszmán birodalmat, amelynek északi határa akkor egészen a Duna-deltáig terjedt. A háborút Oroszország megnyerte, Törökország visszavonult Dobrudzsából, és a meglehetősen vegyes lakosságú területet a cár felajánlotta I. Károly román királynak, ha lemond a történelmileg Moldova részét képező Dél-Besszarábiáról. A király elfogadta a cserét, ám ezzel óriási belpolitikai vihart kavart, sokan hazaárulónak is nevezték emiatt. Dobrudzsát – a mai Románia tengeri kijáratát – ugyanis akkoriban értéktelen területnek tartották, az etnikailag és vallásilag is igencsak vegyes lakosságú vidéket az 1877–78-as orosz–török háború alatt ki is fosztották, a vallási villongások miatt a muzulmán vallású lakosság jelentős része elmenekült. (Adevărul)