A South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap arról számolt be, hogy a testület a vasárnap kezdődött ülésén vitatta meg a szóban forgó tervezetet, amelyet a bizottság 162 tagja helyi idő szerint tegnap reggel, röviddel az utolsó ülésnap megnyitása után egyhangúlag fogadott el. A törvénytervezetet, amelyet belefoglaltak az 1997 óta Hongkong saját „alkotmányaként” érvényes alaptörvénybe, Hszi Csin-ping kínai elnök még tegnap délután el is látta kézjegyével – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Az előterjesztés miatt hongkongi demokráciapárti aktivisták, illetve több külföldi kormány is súlyos aggodalmát fejezte ki, hangsúlyozva, hogy törvénybe iktatása lényegében felszámolná a terület autonómiáját, amelyet Pekingnek az „egy ország, két rendszer” elvének megfelelően ötven éven át szavatolni kellene onnan kezdve, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Peking szerint azonban a törvény csak rendzavarók egy kis csoportja ellen irányul, és a szakadár törekvéseket, a felforgató tevékenységet, a terrorizmust hivatott megakadályozni, valamint azt, hogy külföldiek avatkozzanak be Hongkong belügyeibe.

Ahogy a hongkongi lap rámutat: csupán maroknyi hongkongi törvényhozó pillanthatott bele a törvénytervezetbe azelőtt, hogy a parlament elfogadta, emiatt pedig a városban sokan az átláthatóság hiányára is panaszkodtak. A Hszinhua korábban arról számolt be, hogy Kína „országos biztonsági hivatalt” tervez létrehozni Hongkongban, amelynek feladata a nemzetbiztonsági törvény végrehajtása lesz. A jelentés szerint a törvény, amely alapján egyes források szerint akár életfogytig tartó börtönbüntetés is kiróható lesz, hatályon kívül helyez minden olyan hongkongi jogszabályt, amely ellentétes vele. A tervezet várhatóan ma, Hongkong visszakerülésének 23. évfordulóján emelkedhet törvényi erőre.

Röviddel azt követően, hogy a törvénytervezetet Pekingben megszavazták, a Demosisto nevű hongkongi ellenzéki párt több kulcsfigurája, köztük Joshua Wong demokráciapárti aktivista bejelentette, hogy kilépnek a szervezetből. Wong a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben úgy fogalmazott: „többé már nem légből kapott, hogy az ember az életéért és a biztonságáért aggódjon, ha Hongkongban részt vesz a demokratikus ellenállásban”. Az aktivista, aki fontos szerepet töltött be az Egyesült Államok hongkongi szabadságjogokat védő törvényének elfogadtatásában, az új nemzetbiztonsági törvény egyik fő célpontjának tartja saját magát és a Demosisto pártot is. Nem sokkal később a párt azt is bejelentette, hogy feloszlik.

Az amerikai kormány még a tervezetről szóló legkorábbi hírek nyomán bejelentette, hogy a jogszabály miatt visszavonja a Hongkong számára biztosított különleges gazdasági és kereskedelmi előnyöket, és az ügy tovább élezte az Egyesült Államok és Kína közti feszültségeket. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vízumkorlátozásokat jelentett be olyan kínai tisztségviselőkkel szemben, akik Washington szerint felelőssé tehetők a hongkongi szabadságjogok megcsonkításáért. Válaszul a kínai külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy vízumkorlátozásokkal sújt amerikai tisztségviselőket, akik Peking megítélése szerint „arcátlan magatartást tanúsítanak” egyes helyi ügyekkel kapcsolatban.

A hongkongi Now.com című híroldal tudósítása szerint Caj Jing-ven tajvani elnök a törvénytervezet elfogadásának hírét elkeserítőnek nevezte, és úgy vélekedett, a fordulat bizonyítja, hogy az „egy ország, két rendszer”, amelynek mentén Peking Tajvannal való viszonyát is kívánja igazgatni, nem működhet. Ting Ji-ming, a tajvani kabinet szóvivője pedig közölte: a tajpeji vezetés figyelmeztetést fog kiadni a tajvaniaknak arról, hogy a nemzetbiztonsági törvény bevezetését követően kockázatos lesz Hongkongba látogatni.

A törvénytervezet bevezetése ellen emelt szót az ENSZ, az Európai Parlament, a G7 országcsoport, az Egyesült Királyság, valamint Japán is.