Súlyos természetvédelmi és turisztikai probléma alakult ki a Szent Anna-tónál, amely sürgős beavatkozást igényel – tudatja a Székelyhon portál. Beszámolójuk szerint a tó vízminőségének drasztikus romlásáról az Országos Környezetvédelmi Ügynökség csíkszeredai kirendeltségének munkatársa beszélt Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésén. Demeter László biológus beszámolt arról, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatóival és egy tusnádfürdői biológus közreműködésével részletesen felderítették a tó vizének rohamos romlását okozó tényezőket, és megoldást is felvázolt a helyzet orvoslására.
A tóról készült felvételeken jól látszik, hogy a tengerszem tíz évvel ezelőtt még áttetsző, kék színű vize az utóbbi években huzamosabb ideig zöld színűre változott. Ezt a tó algaösszetételének gyökeres megváltozása, bizonyos egysejtű algák nagymértékű elszaporodása okozza – a bajok gyökerénél azonban egy invazív halfaj, az ezüstkárász áll, amely mintegy tíz éve jelent meg a tó élővilágában. Leegyszerűsítve a táplálékláncot: az algákat mikroszkopikus rákocskák és kerekesférgek fogyasztják el (és ezzel szabályozzák az ökoszisztémát), ezeket a rákocskákat pedig a halak fogyasztják előszeretettel. Mivel korábban nem volt halfaj a tóban, az említett hal megjelenése miatt szaporodtak el az algák – magyarázta a szakember. Azt is elmondta: a kelet-ázsiai faj halgazdálkodás útján került be Európába, és ellenálló képessége miatt mesterséges szaporítás nélkül is gyorsan elterjedt folyó- és állóvizeinkben. A Szent Anna-tóba a szakértők szerint horgászok telepítették be, mert „horgászszemmel nézve, ahol nincsenek halak, az egy holtvíz. Az ő jótékony szándékuk vezethetett most ide.”
Demeter László arra is rámutatott, hogy a tó vizének átlátszósága mára már a legrosszabb, hipertróf (túltermő) kategóriába sorolható, miközben a vízügyi hivatalnál még mindig ultratiszta vízként szerepel a nyilvántartásban, noha már kellemetlen habzás is megfigyelhető a tó felszínén. „A gyakorlati megoldás a halfaj mihamarabbi eltávolítása lenne, amellyel egy időben a tó élővilágának nyomon követése is következne, hogy lássuk, milyen hatással lesz a halfaj eltűnése” – vázolta fel a tó megmentésének lehetséges megoldását a biológus. Hozzátette, hogy azonnali változás nem várható, de szeretnének még idén beavatkozni a partnerekkel és a hatóságokkal.
A tó megőrzésében Kovászna megye is érdekelt – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint remélhetőleg közös erővel tudnak majd lépni az ügyben, a későbbiekben pedig a villanyhálózatot is ki szeretnék építeni a tó körüli üdülőtelepig.
