Az utóbbi időben rakoncátlankodott a nép. Rosszul viselkedtünk és előre lazítottunk a medve bőrére, ezért most a kormány nem könnyít a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozásáért bevezetett szigorításokon.
Köztudott, hogy a járvány elleni harcban a legfőbb tennivaló a kézmosás.
Most, mivel nem nagyon akar csökkenni a fertőzöttek száma, Orban miniszterelnök, Nelu Tătaru egészségügyi miniszter és Raed Arafat államtitkár jó előre mossa kezét, arra készülve, hogy még vége sem lett az elsőnek, és máris itt a fertőzés második hulláma, amiről ők nem tehetnek, ha egyszer az istenadta nép a szép szóból nem ért. Hogy ne bízzuk el túlságosan magunkat, az egészségügyi miniszter azzal is biztat, hogy a járvány akár egy-két évig is elhúzódhat.
Akik a hétvégén a tengerparton ficánkoltak, nem fogták vissza magukat, még szájmaszkokkal sem, inkább jól kirúgtak a hámból. A tengeren nemcsak két hullám jött, jöttek azok szaporán egymás után, és néhány úszni nem tudót el is ragadtak. A koronavírust is az ússza meg, aki tudja. Mostanig aránylag kevés eset fordult elő nálunk, ami a kormány érdeme. Ha megugrik a fertőzöttek száma, akkor vessünk magunkra (keresztet), mert azért csakis mi leszünk hibásak. Ha a koronavírus rákapcsol, akkor Isten helyett az orvosok kell eldöntsék, hogy ki maradjon életben, és ki nem, mert nem lesz elég lélegeztetőgép.
A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató cég egy felmérést végzett az erdélyi magyarok körében a járvány hatásairól, amiből kiderült, hogy a megkérdezettek 29 százaléka nem is hiszi, hogy létezik a járvány, és 73 százalékuk nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik. Ez azt jelenti, hogy azok közül, akik nem hisznek a járvány létezésében, van két százalék, akiben felmerül, hogy mégis elkaphatja a (nem is létező!) vírust. A járványt illetően igen-igen optimisták vagyunk, de ezt általánosságban nem mondhatjuk el, hisz a megkérdezettek csak négy százaléka szerint tart Románia jó irányba. Harminc százalékuk úgy gondolja, hogy egy év múlva rosszabbul fog élni, és tegyük hozzá, ez egy optimista elképzelés. Az Orban-kormány egészségügyi intézkedéseivel 71, a gazdaságiakkal 82 százalék nem ért egyet. Románia jelenlegi problémái közül legtöbben (46 százalék) a korrupciót jelölték meg, amit nem értek, hisz már több mint fél éve ez a patyolatfehér kormány vezeti az országot, mely most is azon dolgozik, hogy minden olyan munkahelyre, ami eddig a korrupció melegágya volt, saját embereit dugja be. Aztán ha liberálisék megnyerik a választásokat, akkor vöröspestis-, korona-, és korrupcióvírus-mentessé teszik az országot. Most még a koronavírus vírusával együtt virul némi korrupcióvírus is az egészségügyi felszerelések beszerzése közben, de aztán ha kisimul a járványhullám taraja, felszámoljuk a korrupciót, sőt, még esetleg túl is szárnyaljuk legalább 10 százalékkal, ami azt jelenti, hogy bezárnak egy pár becsületes embert is, így bizonyítván a korrupcióellenes harc hatékonyságát.
Sok megkérdezett látja aggasztónak az egészségügyi és szociális biztonság és az oktatásügy helyzetét. Pedig nincs miért aggódni, mert egy ideje csak a COVID-19-cel törődtek, ez ellen pedig a más betegségben elhunytak egyike sem emelt panaszt. Sokan tiszta feleslegesen nyugtalankodnak az infláció miatt, hisz az szép nagy lesz, ha aggódunk érte, ha nem. Megoldódik a munkanélküliség és azzal a megélhetési gondok is. Németországba máris lehet menni, pótolni a koronavírus miatt munkából kiesetteket. Jövőre jó lesz már most feliratkozni, eper- és spárgaszedőnek Spanyol- vagy Németországba.
A román–magyar viszonyt a megkérdezettek mintegy 60 százaléka konfliktusosnak tartja, és csak mintegy 13 százaléka együttműködésesnek. A kérdezők nem kutatták, hogy miért gondolják ezt az emberek, de én tudom, hogy ez nincs így, hisz legutóbb itt járt a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter, román kollégájánál, Bogdan Aurescunál, a diplomáciai kapcsolatok pedig nemhogy megszakadtak volna, hanem azóta is üzengetnek egymásnak a felek.
És Magyarországnak már egyszer s mindenkorra be kell fejeznie a romániai vállalkozók és beruházások támogatását, és el kell ismernie, amit Románia is hangoztat, hogy nálunk példásan megoldottak a kisebbségi problémák. És akkor aztán sokat javulhat a két ország viszonya.