A tervezetet áprilisban dolgozták ki, amikor a koronavírus-járvány miatt bezárták az iskolákat, az oktatás pedig – részben – online folyt tovább. A szenátus döntő kamaraként június 23-án fogadta el a törvényt, és másnap küldték el kihirdetésre. Az immár érvényes törvény értelmében a tanügyminisztériumnak kell biztosítania az internetes távoktatáshoz az eszközöket mind a diákok, mind a pedagógusok számára: táblagépet vagy hordozható számítógépet (laptopot), illetve az internet bérleti díját is. Csak azt nem tudni, miből és mikortól. (Maszol)

A KOLOZS MEGYEI PREFEKTUS IS MEGFERTŐZŐDÖTT. Mircea Abrudean Kolozs megyei prefektus és a családja elkapta a koronavírust. Ezt maga Abrudan jelentette be vasárnap; elmondása szerint pénteken este bevitték kilenc hónapos csecsemőjüket a sürgősségre, mivel belázasodott. Először azt hitték, csak azért, mert nő a foga, de a láz miatt elvégezték a koronavírustesztet is, amely pozitívnak bizonyult. Ezért a prefektust és a feleségét is letesztelték, az eredmény pedig az ő esetükben is pozitív lett, bár teljesen tünetmentesek. Abrudean vasárnap családjával együtt bevonult a kolozsvári járványkórházba, a tisztiorvosi szolgálat pedig elkezdte az epidemiológiai vizsgálatot, hogy kiderítse, kivel kerültek kapcsolatba. A prefektus mindenkit elővigyázatosságra intett, és arra kérte a nagyközönséget, ha észleli magán a kór tüneteit, menjen orvoshoz. (Főtér)

NEM HISZNEK A JÁRVÁNYTAGADÓKNAK. COVID-ellenes tüntetést szervezett két városba az Egyesült Civil Front (FCU) nevű szervezet. A tervek szerint Kolozsváron és Bukarestben lett volna szombaton megmozdulás, ahol a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozások ellen tüntettek volna – csakhogy a kolozsvári főtérre szervezett esemény a kutyát sem érdekelte, Bukarestből pedig vasárnapig sem érkezett hír arról, hogy mennyire sikerült megmozgatni az embereket. Pedig a szervezők azokat a Bukarestben tartott vírusszkeptikus megmozdulásokat vették mintának, amelyek május 15 és 17 között zajlottak, és amelyek a járvány megfékezéséért hozott intézkedések során fölszámolt alkotmányos jogok helyreállítását kérték. (Transindex)

VÉGRE EGY JÓ PÉLDA. Többnyelvű táblákat állítanak fel Beszterce város két fő bejáratánál a település történelmi neveivel. Az erre vonatkozó határozattervezetet Antal Atilla, a város egyedüli RMDSZ-es tanácsosa áprilisban nyújtotta be, ám az április végi tanácsülésen több okból is támadták és megkérdőjelezték a jogosságát, így a kezdeményező szerint „világossá vált, hogy több ellenszavazat lesz, mint támogató” – írta Antal Attila közösségi oldalán. Vissza is vonta a tervezetet azzal az indoklással, hogy azt újra szeretné elemezni. A javaslatot végül módosított alakban fogadták el, így a többnyelvű feliratok a város bejáratai helyett Beszterce történelmi kapuinál kapnak helyet. „Nösa (az eredeti szász elnevezés) Bistrița, Bistritz és Beszterce ilyenformán nem két, hanem három helyen fog megjelenni: a valamikori Fa-kapu, Kórház-kapu, illetve Magyar-kapu eredeti helyén, így hirdetve a városlátogatónak, hogy itt érkezik a középkori határhoz – tudatja Antal Attila. A 2011-es népszámláláskor a város 67 272 lakosából 3521-en vallották magukat magyarnak. (Maszol)