A Farmról a fogyasztóhoz megnevezésű stratégia fenntartható és környezetbarát élelmezési láncot alakítana ki a termelők és fogyasztók közötti kapcsolat megerősítése révén. Az Európai Zöld Egyezmény részét képező stratégia a műtrágyák húszszázalékos, a növényvédő vegyszerek ötvenszázalékos csökkenését kívánja elérni 2023-ig – áll az Európai Bizottság dokumentumában.

Az Eurostat uniós statisztikai hivatal adatai szerint 2016-ban Romániában 12,5 millió hektárnyi mezőgazdasági területet tartottak számon, ennek függvényében kérik a hárommillió hektárnyi biokultúrát. 2018-ban országunkban a teljes agrárterület csupán 2,4 százalékán folyt biotermelés. Ezzel szemben Ausztriában 24,1, Észtországban 20,6, Svédországban 20,3, Olaszországban 15,2 százalék a biokultúra részaránya. Románia – Máltával – a sor végén áll.

A hazai kis és közepes termelők számára nem az átállás tulajdonképpeni folyamata jelenti a kihívást, sokkal inkább a szükséges minősítések magas költsége. A hazai biominősítési cégek tarifái uniós szinten a legmagasabbak.

Mindezek ellenére az organikus vagy biotermelésre való átállás jelentheti a megoldást a bolygó éghajlatának melegedéséből, a klímaváltozásból eredő kihívásokkal szemben. Hogy ösztönözzék a biotermelést, országunkban támogatást kapnak a biotermelők, melynek összege hektáronként 39 eurótól 620 euróig terjedhet. A 2020-ra érvényes támogatás folyósítását az agrártárca 130-as számú, 2020. május 18-ától hatályos rendelete szabályozza.

A Romániai Agrártermelők Szövetségének elnöke, Vasile Nicu szerint országunkban mintegy 30–40 százalékkal kevesebb növényvédő vegyszert használnak más uniós tagokhoz képest, így a hazai termények sokkal ökologikusabbak.