Medveügyben például semmiféle előrelépés nem történt, Costel Alexe környezetvédelmi miniszter még az utakon, településeken mindennap felbukkanó állatok etetéséről is csak egy ejnye-bejnyéző nyilatkozatot adott ki, bírságokat helyezett kilátásba – a lényegről, a túlszaporodott állomány által okozott, sűrűsödő és súlyosbodó gondokról azonban egy szót sem ejtett. Közölte viszont, hogy a minisztériumban munkacsoportot hoztak létre, ez fogja megmondani, hogy mit lehet tenni. Jó, de mégis mikor? A medvepopuláció évente több száz egyeddel bővül, miközben élettere egyre szűkül, hiszen az erdők legális és illegális kitermelése a szükségállapot és a vészhelyzet alatt is zavartalanul folytatódott, sőt, olyan méreteket öltött, hogy az Európai Bizottság egy hónapos határidőt szabott a törvénytelen favágás megállítására Romániának.

Egy hét azóta is eltelt, de a minisztérium nem válaszolt még, bizonyára elemzik a lehetőségeket. Váratlanul nem érhette őket az EB levele, mert már februárban jelezték, hogy figyelik az erdőinket. Szerencsére, mert amíg a kormány valami eredményre jut, örülhetünk, ha marad még védeni való rengeteg, ahova Costel Alexe visszaterelje a medvéket. Már ha belátható időn belül tesz is valamit ezért, mert e téren is csak reményeinek adott hangot a szaktárca vezetője – megfejelve azzal a sokadszor újramelegített ígérettel, hogy villanypásztort adnak a gazdálkodóknak. Természetesen ez is csak terv, amiről nem tudni, hogy van-e megvalósítási határideje, illetőleg anyagi fedezete. Hiszen senki előtt nem titok, hogy a költségvetés rosszul állt már a járvány előtt is, és közben új kiadások garmadája jelent meg: az egészségügyi védőeszközök és egyéb sürgős felszerelések mellett több százezer munkanélküli segélyt kell kifizetni, és már arra is törvény van, hogy a diákoknak, pedagógusoknak hordozható számítógépeket, táblagépeket és internetet vásároljon az állam, ezáltal biztosítva a távoktatást minden gyermek számára, ha szeptermberben sem lehet megnyitni az iskolákat. Nagy kérdés, hogy ezt a tanévkezdésig képes-e nyélbe ütni ez a kormány, amely egy jóval egyszerűbb beszerzést, a kis jövedelműeknek szánt védőmaszkokat is bő hónapos késéssel bonyolította le, a gyermekpénz és a nyugdíjak emelésére vonatkozó törvényeket pedig eleve nem akarta alkalmazni. De ezt is csak több hónapnyi „elemzés” után mondták ki.

Megfontoltságra nyilván szükség van, különösen a nagy horderejű, milliók sorsát évekre meghatározó döntések előtt, ám a hosszas totojázás, cselekvésképtelenség inkább a hozzáértés vagy az akarat hiányát jelzi, mint az ész diadalát. Ékes bizonyítékok erre a vészhelyzet és a karantén elrendelése körüli joghézagok, amelyek meglepetésként érték Ludovic Orbant és csapatát. A lakosságot kevésbé, mert rég nem látott igazán hatékony kormányzást. Lám, öt év alatt még a medvekérdést sem sikerült rendezni...