Az egész kisrégió egyik legrégebbi értéktárát kínálja az idegenforgalomnak – s bízunk benne, hogy előbb-utóbb csak újraindul ez az ágazat is vidékünkön. Az értéktár megtartását, őrzését és felújítását a községvezetés mindenkor egyik fontos feladatának tekintette. S bár továbbra is tart még a járvány, a község három településéből – Zalán, Oltszem, Bodok – egy sincs olyan, ahol ne pörögne az élet, ne lennének újabb munkafrontok, és ne születnének újabb értékek, még akkor is, ha a járványhelyzet vagy éppen a bürokrácia akadályokat görget a tervek, álmok megvalósulásának útjába.
Halasztanák a vendégfogadást
A vendégforgalmat leszámítva, folyik az élet minden településen, mindenütt születik valami hasznos, ami szépíti a faluképet Bodokon, Zalánban és Oltszemen – újságolta Fodor István polgármester. Testvértelepüléseik, Detk és Tarcal is megmozdultak, érdeklődnek, hogy tudnának-e fogadni egy-egy kisebb látogatócsoportot, mert az ottani testületek néhány új tagja szeretne bemutatkozni.
– Azzal nem lenne baj, a vendégfogadás nem megoldhatatlan feladat, étel-ital mindig kikerül, és az is lenne, amit mutatni a vendégeknek. De itt mi még egy-két lépéssel visszább vagyunk a járvány visszaszorításában – jegyezte meg az elöljáró, aki óvatosságból arra akarja kérni barátaikat, hogy halasszák még el egy időre a találkozást. Itt, Oltfejben eddig nem volt komoly baj a pandémiával, de jobb félni, mint megijedni – tartja a régi mondás.
Különleges élményben is lehetne részük vendégeiknek, mert még mindig érdeklődés tárgya a medvejárás, s a napokban beindítják a nem mindennapi szórakozást nyújtó medvemozit a vadak életéről. Hogy a mackók meg is mutathassák magukat a lesen, arról szakképzett vadőr gondoskodik. Szép a táj, a Bodoki-havas tetején álló menedékháztól tiszta időben látni lehet az egész Kárpát-kanyar vonulatát, este pedig csillognak Brassó fényei.
Fodor István polgármester
Támfalak között a Vásár-patak
Befejezés előtt áll az a munkálat, amely falak közé szorította Bodokon a Vásár-patakot. Esőzések idején és hóolvadáskor gyakran megmutatta a víz, hogy mit tud. Áthalad a település főutcáján és az unitárius templom mögött egy keskenyebb sikátoron át szalad az Olt felé. Volt idő – régebben –, amikor az itt lakók szekerekkel még a patak medrében közlekedtek.
Eléggé terjedelmes a patak vízgyűjtő területe, egészen fentről a Bodoki-hegyek tetejéről hozza a hegy levét, mi több, medrében kénes gyógyvízforrás is a felszínre tör, neve Szemvíz. Ivókúrára és beteg szemük mosására-borogatására olykor még Moldvából érkezők is felkeresik a forrást. A falak közé szorított patak szélén 3,5–4,5 méter széles utat alakítottak ki az ott lakók számára. Az utolsó mozzanat előtt állnak, a napokban leaszfaltoztatják a 200 méter hosszú úttestet, és fel is festik azt.
Ravatalozó Oltszemen
– Ez a harmadik és az utolsó ravatalozó, amelyet építtetünk a község területén – részletezte Fodor István –, noha előkészítési munkálatai eléggé elhúzódtak. Felmerültek ugyanis tulajdonjogi gondok a területtel kapcsolatban, amiket meg kellett oldani, megközelítési lehetőséget, utat kellett építenünk egy mezőrészen, amelyen gépkocsikkal és erőgépekkel el lehet jutni a helyszínre.
A ravatalozót Tusa Attila tervezte, a kivitelező Ördög cég megfelelő ütemben halad a beruházással. Látogatásunk idején már az épület belső vakolásán dolgoztak, készítették a területrendezéshez szükséges térköveket.
– Templomunk az Olt-terasz magasán emelkedik, ahová személygépkocsikkal, az építkezéshez szükséges nagyobb gépjárművekkel nem lehet feljutni. A pirosban már álló ravatalozó épülete tulajdonképpen az Iskolakertben kapott helyet, ezt a gyülekezet tagjaival közösen választottuk – tájékoztatott Egyed Sándor, a falu református lelkipásztora. – Nagyon hálásak vagyunk mind Fodor István polgármesterünknek, aki ezúttal is bebizonyította szervezőképességét, mind idős presbiterünknek, Szakács Mózesnek, aki az új bekötőút építéséhez adott helyet saját földparcellájából. Az épület helyét közmunkával mi készítettük elő, kivágtuk az útban álló fákat, egy sepsiszentgyörgyi csoport pedig felvállalta a temetőterület kaszálását-gondozását, ami egyre nagyobb gondunkká vált. Örömünk kettős: örvendünk, hogy lesz egy alkalmas ravatalozója Oltszemnek, de annak is, hogy a járvány enyhülése után beindulhatott a templomos gyülekezeti élet, s nemrég zajlott le az első éves konfirmáció és a vele járó kikérdezés.
– Mi lesz a sorsa az oltszemi borvizes kezelőközpontnak, amelyen most lakat van, közvetlen környéke pedig lovassport helyszíne lett? – kérdeztük a polgármestert.
– Oltszemen, sajnos, a járvány miatt erről a nyárról a következő esztendőre kellett halasztani a betervezett országos fogathajtóversenyeket. Az oltszemi és a bodoki traktor- és járműtulajdonosok segítségével lekaszáltuk a füvet a versenypályáról és környékéről. A jelenlegi mellékgazdaság területén tágasabb fedett helyiséget akarunk kialakítani, hogy tárolni lehessen a takarmányt az állatállomány számára. A kezelőközpont a járvány miatt nem működik, és távlati terveink szerint megfelelőbb lenne átalakítani vendégfogadásra alkalmas szálláshellyé. Dolgoznak az oltszemi Mikó-kastély turisztikai központtá való átalakításának tervezetén is, ami sajnos csigalassúsággal halad. A megyevezetés csak az engedélyek egy részével rendelkezik. Jelenleg a faelemek és falfestmények szakvizsgálata folyik. A műemlékvédők határozatát várjuk, mert csak ennek alapján kaphatjuk meg a tatarozáshoz-restauráláshoz szükséges építési engedélyt.
Épül az oltszemi ravatalozó
Megszépült Zalán központja
Ritka az a falu, ahol aránylag rövid időn belül mutatóssá válik a település központja. Túl azon, hogy még nem lehet tudni, miként kezdik majd meg ősszel az oktatást, teljesen megújult a zaláni Dávid József Elemi Iskola épülete, amely az egyházi épületekkel, a műemlék templommal, a ravatalozóval, a teljesen felújított művelődési otthonnal együtt környezetbe illően meghatározza a faluképet.
– Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár megígérte, hogy anyagilag támogatja a rendtartó székely falu törvényeiről elhíresült települést – részletezte Fodor polgármester –, és kívánalmaink szerint sikerült elvégezni mindent, amit elterveztünk. Megújult az iskola- és az óvodaépület, mutatós kerítéssel vettük körül. A nyertes pályázat révén kapott kétmillió forintból megvásároltuk az óvoda berendezéséhez szükséges teljes bútorzatot. Az iskola-óvoda közös épülete előtt már ott áll a megálmodott székely kapu is, a gelencei Both László faragómester alkotása.
Úgy érezzük, ez a falu méltó arra, hogy itt álljon a mindenkori falutörvények emlékműve is, hiszen a falujegyzőkönyvek készítőinek írásai nyomán kerekedett ki a maga teljességében Imreh István (1919–2003) történésznek a rendtartó székely faluról írt kötete. Ezért kapott mellszobrot 2009-ben a háromszéki születésű történész Bodok község központjában. A felújított zaláni kultúrotthon előtt kőből faragott nyitott könyv jelképezné majd ezt a régi értéket. Az emlékművet a járvány miatt csak később szándékoznak ünnepélyes keretek között leleplezni.
A zaláni iskola közvetlen közelében álló kultúrotthonban egy korszerűen felszerelt konyharészleget is kialakított a bodoki önkormányzat.
– A községvezetés gondoskodása révén Bodokon és a hozzá tartozó településeken rendezett az iskolahálózat – nyilatkozta Kátai Zsuzsanna, a Henter Károly központi iskola igazgató-tanára. – A zaláni iskolában két pedagógus vezette, összevont osztállyal és egy óvónővel megfelelő körülmények között folytathatják az oktatást. Mi a községközpontban sikerrel zártuk az online oktatással végződő tavalyi iskolai évet, a tanítónők a Facebookon, a tanárok pedig a világháló más programjai segítségével dolgoztak. Nyolcadikos tanulóink jó eredménnyel végeztek.
Zalán megújult iskolája
Látnivalók
Zalán ideális vendégváró falu, ugyanis bőségesen van látnivaló ebben a festői környezetben levő településen. A falu feletti erdős vonulat, a változó összetételű ásványvízforrások sokasága mellett figyelemre érdemes az épített örökség, valamint a falusi népélethez kapcsolódó, jegyzőkönyvekben rögzített, ma is sok vonatkozásban aktuális regulák és rendszabályok.
Műemlék a falu kőfallal kerített református temploma, amely XIV. századi részleteket is őriz. Alapfala és a déli hajófalba másodlagosan beépített román kori kő ajtókeret a gótika felé tartó átmeneti stílus legtipikusabb példája. Megmaradt eredeti szentségtartó fülkéje. Restaurálása alkalmával színes freskó- és latin feliratos töredékek kerültek napfényre. Tornyában egy 1764-ben öntött harang szól. Ovális alaprajzú, aránylag alacsony várfala kibírta a századok viharait. Cintermében megtekinthető az 1848–49-es magyar szabadságharc emlékműve, Farkas István 1849-beli honvéd hadnagy, Apor József szabadságharcos, valamint Vass István (1816–1900) földbirtokos és ’48-as százados emlékköve. Zalán egyike azoknak a háromszéki falvaknak, ahol a rendszerváltás után faragott emlékjelt készítettek Erzsébet magyar királyné (1808–1888) emlékére. A kis park neve: Erzsébet kert.
A Zalán iránt érdeklődőket szálláshely várja a helybeli Vass Panzióban. A tulajdonos Para család felvállalta a vidéki életet, annak minden tulajdonságával, egy régebbi szocreál épület teljes felújításakor tájba illő építkezési anyagok segítettek abban, hogy belesimuljon a sérthetetlen falusi élettérbe. Lóállomány és látványgazdaság teszi vonzóbbá az egyre ritkább csendes vidéki környezetet.
A falu lakói még ma is találgatják, milyen célt szolgálhatott valamikor a Zalán feletti magaslaton álló Pincevár. Tárgyi emlékeket az ásatások során ugyan nem találtak, de a mai szájhagyomány is tudni véli, hogy „a várból alagút vezetett a Séra-kúriába, amelyet a Sérák és a zaláni Aporok készítettek”. A reneszánsz boltozatú és falfestményekkel ékes kúria mára a gondatlanság áldozatává vált.
