A lap a több mint 15 civil szervezetet tömörítő Ukrajnai Románok Nemzeti Tanácsa (CNRU) által a bukaresti vezetőknek küldött leveleket ismerteti, amelyekben a kétkamarás román parlament külügyi bizottságainak elnökeitől, a bukaresti kormánytól, külügyminisztériumtól és a román államfőtől kérnek segítséget.

„Ukrajnában az a közvélekedés alakult ki, hogy csak Magyarországnak, Lengyelországnak és Oroszországnak van kifogása az ukrán asszimilációs politika ellen, míg Románia elégedett azzal, ami történik” – idézte az Adevărul az ukrajnai román ernyőszervezet megállapítását. A CNRU Bukarest Ukrajna-politikájának felülvizsgálatát sürgeti az ott élő román kisebbség nyelvi és oktatási jogainak durva megsértésére, a kisebbségeket hátrányosan érintő közigazgatási átszervezésre hivatkozva.

A küszöbön álló közigazgatási reform során szerintük a Csernyivci megye négy járásában jelenleg tömbben élő román közösséget úgy akarják szétosztani a megalakítandó nagyobb járások között, hogy az arányok azok egyikében sem haladná meg a tíz százalékot, így nem lesz képviseletük az országos döntéshozásban, a helyi képviseletük pedig jelentősen elmarad valós számarányuktól.

A CNRU azt kéri Bukaresttől: kezdeményezzen tárgyalásokat és kössön megállapodást Kijevvel a magyar iskolák és nyelvhasználat megőrzésére irányuló ukrán–magyar, illetve a bolgár kisebbség egységének megőrzését célzó ukrán–bolgár megállapodások mintájára.

A középfokú oktatásról szóló ukrán törvény a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozatos áttérést egyre több tanórában az ukrán nyelvű oktatásra. Az ukrajnai Csernyivci megyében a román oktatási tárca szerint 63, Kárpátalján további 12 román tannyelvű iskola működik. A román külügyminisztérium adatai szerint (a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában 400 ezer román él.