Mindig azon sopánkodunk, hogy Európában Románia majdnem mindenben sereghajtó. Most örvendhetünk, mert lám, mégsem vagyunk az utolsók az egymillió lakosra eső koronavírusos fertőzöttek számát tekintve. Sőt, a (járvány)helyzet egyre fokozódik.
A szakértők valamikor őszre saccolták a második hullámot, de most már az első hullám hátsó fele is rakoncátlankodni kezdett, és semmi hullámtörés. A koronavírus-tagadók is akcióba léptek. Ezek hisznek Istenben, de még neki sem (mármint az Istennek sem) akarják elhinni, hogy COVID-19-járvány létezik. Miközben a vírustagadók az utcára vonulnak, a vírushordozók a kórházból és karanténból hazamennek (és persze bárhová). Saját kérésre több mint 700 fertőzöttet engedtek ki a kórházakból, s mintegy 30 ezer fertőzésgyanús személy hagyta el az otthoni karantént.
Közben Arafat, a fő járványfékező rengeteg gyűlölködő üzenetet kap, de nem foglalkozik azokkal, ahogy a járványtagadók sem a járványveszéllyel. Halállal is fenyegették, ő viszont azzal biztatta a múlt vasárnap a karanténtörvény ellen tüntetőket, hogy „Várjuk őket a kórházakban”. Egy temesvári orvos a Victor Babeș Járványkórházból azt állítja, hogy olyan koronás betegük is volt, aki megtagadta a kezelést, és most az intenzíven kevés az esélye a túlélésre. A járványcáfolókat ennek ellenére fogadják, ha mégis kórházba kényszerülnek, és szükség estén még gyertyájuk is van – mondta biztatásként. A COVID-19-et tagadó tüntetőket különben megbírságolták, de az lesz számukra az igazi büntetés, ha majd kórházba kerülnek, és ha rászorulnak, nem kapnak lélegeztetőgépet, és akkor aztán tagadhatják, amíg meg nem halnak, hogy ők betegek lennének. Esetleg kezelésként feladják nekik az utolsó kenetet.
Ha ez így megy tovább, akkor ősszel nem kezdődik el az iskolai oktatás. De nem is baj, mert ha nem nyitnak, akkor sok pénzt meg tudunk spórolni, amiből megvehetik a táblagépeket, laptopokat vagy okostelefonokat a rászoruló gyerekeknek, akiknek ha nem is lesz mit enniük, de tanulhatnak, vagy játszhatnak rajtuk, ha van kedvük hozzá. Amit az oktatáson megspórolunk, azt majd el tudjuk költeni például honvédelemre, és így a nemzeti jövedelem megígért két százalékát is túl tudjuk szárnyalni.
Némi gondok a választásokkal akadnak, amit a liberálisok nagyon szorgalmaznak, mert kisebbségben lévén a parlamentben a szociáldemokraták állandóan bizalmatlansági indítvány benyújtásával ijesztgetik őket, mintegy megmutatván az egérnek a macskát, de amiből semmi nem lesz. A szociáldemokrata honatyák – úgy néz ki –, titokban szeretnék, ha a járvány jobban terjedne, mert akkor nem lehetne megtartani a választásokat. Örvendhetnek, hogy a tavaly megbuktak és a vírusjárvány így Orbanék nyakába szakadt. Nem is bánnák, ha egyáltalán nem lennének választások, akkor ők nyugodtan tölthetnék tovább az időt a parlamentben még vagy négy évig. Ezért suba alatt drukkolhatnak is a járvány terjedéséért, és tesznek is érte. A pártfőnök Ciolacu például nem visel maszkot. Azt mondja, nem bírja, mert orrsövényferdülése van és tüsszög tőle. Két szocdem képviselő meg elment saormát venni, a gyorsétteremben nem viseltek maszkot, és mikor felelősségre vonták őket, még ők álltak az erdő felől. A liberálisok mihamarabbi választásokat remélnének, melynek segedelmével végre úgy elszaporodnának a törvényhozásban, mint a nyulak.
Nálunk is háromnapos választásokat lehetne szervezni, mint Észak-Macedóniában. Egy nap szavaznának a koronavírus-fertőzöttek és a gyanúsak, akiket a választási bizottság tagjai védőöltözékben fogadnának. Egy nap a rendes szavazók, akik ellen csak maszkkal és kesztyűvel védekeznének. Harmadik nap pedig a vírustagadókat fogadnák saját híveik – csupaszon.
Közben elnökünk, bár ritkábban, de meg-megnyilvánul mint hatalmas européer. Legutóbb, amikor a genderelmélet (nemek kutatása) oktatását a hazai tanintézetekben betiltó törvényt nem hirdette ki, mert az ugyebár rettentően diszkriminatív. Ezért most már bizton remélheti, hogy megkapja a Nagy Károly-díjat.