KOMPROMISSZUM A MADARASI HARGITÁN. Az első keresztet az egyházi szimbólumok üldöztetése idején, az 1980-as évek második felében egy csíkmadarasi baráti társaság helyezte el a Madarasi Hargita csúcsán, azóta azonban már szinte zavaró módon elszaporodtak a spontán módon otthagyott jelképek.
A terület tulajdonosa, a csíkmadarasi közbirtokosság az érintettekkel való egyeztetés után elhatározta, hogy csak néhány jelkép maradhat a hegycsúcson, a többi a Mária utak mentére kerülne. Imre Lajos Loránd közbirtokossági elnök elmondta: a Madarasi Hargita nagyon hamar egyházi jellegű zarándokhelyé vált, már a kilencvenes évek óta tartanak ott szentmiséket minden szeptember harmadik szombatján. Húsz évvel ezelőtt teljesen spontán módon kezdtek el kopjafákat elhelyezni a hegycsúcson az odalátogatók, ami az elkövetkező tíz évben senkit sem zavart, sőt, meghittséget kölcsönzött a helyszínnek. Idővel azonban sokan „átestek a ló másik oldalára”, rengeteg lebetonozott vagy csak kövekkel kitámasztott szimbólum jelent meg. Noha vallási érzelmű helyszínről van szó, azért mégsem temetkezési hely, és nem is ott szoktak megemlékezni a hősökről. Amilyen szépen indult a kezdeményezés, a végére annyira rossz irányba fordult – magyarázta Imre Lajos Loránd. A hegycsúcson elhelyezett szimbólumok elszaporodása után a környezetvédők jelezték, hogy teljesen meg kellene tisztítani a Natura 2000-es környezetvédelmi területet, amivel nem mindenki értett egyet. Az ellentétek feloldása érdekében több gyűlést is szerveztek, amelyre mások mellett a területtulajdonosokat, a közbirtokosságokat, a civileket, a környezetvédőket, valamint az érintett önkormányzatokat is elhívták. Végül az az egyezség született, hogy csupán négy kereszt – a szentegyházi, a zetelaki, a kápolnásfalui és a csíkmadarasi –, továbbá a valamikori vármegyéket idéző hatvannégy, jobb állapotban lévő kopjafa maradhat a hegycsúcson. Az ott maradó jelképek köré a csíkmadarasi katolikus templom alaprajzát szeretné felépíteni a terület tulajdonosa – természetesen a lehető legkörnyezetbarátabb anyagokból. Így a magyar összetartozást megerősítő helyszínné válna a hegycsúcs. (Székelyhon)
GÖRBE UTAKBAN KIVÁLÓAK. Több mint 1800 tonna romániai veszélyes hulladékot csempésztek Malajziába. A 110 nehézfémeket tartalmazó konténer illegálisan került a délkelet-ázsai országba, és állítólag Indonéziába akarták eljuttatni. Az 1864 tonnányi fémipari mellékterméket Tanjung Pelepas kikötőjében fedezték fel, pillanatnyilag elhagyatva. A Bázeli Egyezmény értelmében veszélyesnek minősülő anyagról a környezetvédelemért is felelős tárca nem tudott, behozatalára engedélyt nem adott. Malajzia a román hatóságokkal és az Interpollal is felvette a kapcsolatot. Románia egyelőre nem kommentálta az ügyet. Malajzia az elmúlt években vált a világ szemetének legfőbb lerakóhelyévé, miután Kína megtiltotta a szemét importálását. A maláj hatóságok idén januárban mintegy 3737 tonna műanyaghulladékot küldtek vissza nyugatra, így Magyarországra is. (hvg.hu/Transindex.ro)
NEM CSODA, HOGY ELLENZI A KÜLÖNNYUGDÍJAK ELTÖRLÉSÉT. Az állam egyik legjobban fizetett embere a jelenleg 76 éves Valer Dorneanu alkotmánybírósági elnök, aki (vagyonbevallása szerint) 2019-ben havonta mintegy 16 ezer eurót vágott zsebre (valami 3500 euróval kevesebbet, mint az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának elnöke). Dorneanu a taláros testület vezetőjeként 293 590 lejt kapott tavaly egész évben, és még 94 680 lej különbözetet, ezen kívül egyetemi tanárként 54 614 lejt, volt (szociáldemokrata) képviselőként pedig 75 396 lejt. A legnagyobb bevétele a nyugdíja, amely 2019-ben 545 068 lejre rúgott, és az összeg évről évre nő: 2018-ban havi 33 054 lej volt, 2019-ben pedig 44 122 lej. Utóbbi adatot a Mentsétek meg Romániát Szövetség egyik képviselője, Claudiu Nasui hozta nyilvánosságra azzal a figyelmeztetéssel, hogy a speciális nyugdíjakat a járvány idején is emelik, a vészesen növekvő költségvetési hiány dacára. (Ziare.com)
