Mondhatnánk azt is, hogy az Olt menti ikerfalu ünnepe, mert a juliálisok mindig valamilyen ünnepfélét jelentettek. Azért is lehet találó a kifejezés, mert egyfajta ünnep az itt élők számára az is, ha fejlesztések történnek, erőgépek dolgoznak a faluban és modern, aszfaltozott útnak készítik elő az alapjait. Ez pedig azok számára jelenthet rövidítőt, akik Csík felől Felső-Háromszékre igyekeznek, s akiknek a Gidófalván és Angyaloson keresztül vezető út jó összeköttetést kínál a 11. számú országút felé, amely Brassót köti össze Moldvával. De a juliálisnak más értelme is van Étfalvazoltánban.
Régi igény az aszfaltút
Régi óhaj válik valóra az aszfaltozással, amely mintegy 9 kilométeres szakaszra terjedne ki, ebben azonban benne vannak az étfalvi és a gidófalvi belső utcák is. Az étfalvazoltániak végre újra kiülhetnek a kapuk előtti padra, s megmenekül az évszázados sártól, modern kori portól a falu, ráadásul a készülő műút jobbítani-szépíteni fogja a település arculatát. Nem titok, hogy hosszú időt követel mifelénk a községekhez kapcsolódó falvak infrastruktúrájának a megteremtése. Gidófalva község területén kiépült az ivóvíz- és a szennyvízcsatorna-hálózat, mára már csak az maradt, hogy a meghosszabbított peremi utcákban, így Zoltánban is, a bodoki sorompó felé tartó utca újabb családi házait is rácsatlakoztassák ezekre a szolgáltatásokra.
Bakk Péter zoltáni fiatalember is éppen erre vár, itt akar családi otthont építeni. Remélhet, mert információink szerint külön program alapján lesz lehetőség a közművesítés meghosszabbítására, miként egy ehhez hasonló munkálatot is sikerült megoldani a gidófalvi Pázsintról leágazó újabb utcában – tájékoztatott a gidófalvi illetőségű Szabó Ferenc községi képviselő. A Gidófalva Fejlődéséért Egyesület tagjaként elmondta, hogy egy alkalmas pillanatban sor fog kerülni a Gidófalván született, a szabadságharc után argentínai emigrációba szorult Czetz János (1822–1904) mellszobrának leleplezésére is. A honvédtábornok nevét viseli a központi iskola, a szoborállítás engedélyezési formaságait azonban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos nehézségek lelassították.
Bakk Péter
– A Gidófalvi Jancsó Pálról írt sikeres dokumentumértékű kötetét a Kövér Álmos-féle visszaemlékezésről készült írása követte a Székelyföld kulturális folyóirat júniusi számában. Mi következik? – kérdeztük a szerzőt. Mint elmondta, jelenleg egy Gidófalva községhez, de Étfalvazoltánhoz is kapcsolódó, múltat idéző antológia készül személyekről, történésekről, különleges, már-már feledésbe merült mesterségekről.
– Egyfajta pozitívum a mi falunkról az is – tájékoztatott a Zoltánban lakó Máthé István községi képviselő –, hogy lélekszámában növekedő településsé lett/lesz Étfalvazoltán. Szaporodnak a beköltözők családi házai, folyamatban az utcák névadása is, ami érzékeltetni fogja, hogy történelmi település vagyunk. Ezt jelezné az is, hogy a főút annak a Benkő Rafaelnek a nevét viselné (történelmi műemlékké nyilvánított lakóháza Zoltánban ma is áll), aki feleségével együtt érdemeket szerzett a háromszéki Makk–Váradi-féle forradalmi mozgalom legnehezebb éveiben. Az ikerfalunak végre lesz ravatalozója is. Mi erre a célra az egykori óvoda épületét láttuk a legmegfelelőbbnek, legolcsóbbnak és elhelyezkedése szempontjából a legelőnyösebbnek, de a községi tanács egy sokkal drágább új épületről döntött, amely az étfalvi templomdomb előterében nem éppen a legelőnyösebb módon fogja majd alakítani a faluközpont arculatát.
A gyermeklétszám apadása miatt felvetődött az egykori étfalvi iskola kúriaszerű épületének további sorsa is, amely a helyi hagyomány szerint Árva Bethlen Kata vadászkastélya lett volna.
– Mint helybeli tanítónő próbáltam menteni a néptelenné vált épületet – tájékoztatott Lemhényi Katica. – Évek óta egy falumúzeumnyi kiállítás anyagát tároltam ott. A megyevezetés ajánlatára kiállítások rendezésére lehetne alkalmas az épület, annál is inkább, mivel az ingatlan nem községi, hanem tanügy-minisztériumi tulajdonban van.
A Máthé Istvánnal folytatott beszélgetésnél maradva azt is hangsúlyoztuk, hogy Étfalvazoltán történetét-értékeit külön kis falufüzetbe kellene egybefűzni, mert nem túlzás, hogy sok jeles szülötte számára volt ugródeszka a falu. Itt rejtegették hosszabb ideig Váradi Józsefet, az 1854-es Makk-féle szabadságharcos mozgalom vértanúját. Az egykori Czerjék család műemléknek nyilvánított, felújított barokk kapujának előterében áll Zsigmond Zoltán Károly Váradi-emlékkopjája. Étfalván született dr. Szász István (1848–1888) botanikus, polgári iskolai és Mikó-kollégiumi tanár, a lapunk elődje, a Székely Nemzet segédszerkesztője; Péter Károly (1834–1917) református lelkész, orbai esperes, közéleti személyiség, Péter Gerő (1879–1953), Étfalva tevékeny lelkipásztora és Szakács Andor (1865–1924) színművész, a Kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagja. Itt működött Nagy György (1841–1918) református iskolamester, az étfalvi iskolai oktatás megteremtője. Az ikerfalunak kiépített művelődési otthona van, mellette korszerű tekepálya és pihenőhely. Az épülettel átellenben tűzoltószertár épült, és két zenei együttes működik, amelyek bizonyára várják a koronavírus végleges távozását: a Sándor Sándor ifjúsági és a Szász Csongor vezette Szász Band fúvószenekar.
Máthé István
Miből élünk?
Ha nem is olyan arányban, mint valamikor a múlt században, amikor a magánvagyon szent és sérthetetlen volt, ez a település megőrizte és részben visszaszerezte erdő- és földbirtokát, megvan az életet adó állattartás, uniós előírások szerint működik egy korszerű helyi tejfeldogozó üzem, de egy teljesen új profilú, kézműves kerámiára szakosodott családi vállalkozás is létezik itt, ami újdonság ezen a vidéken. A helyiek számára egyfajta jövedelemforrás a helybeli erdő-közbirtokosság vagyona is. Péter Pál elnök elmondta, hogy a 350 hektár erdőbirtoknak jelenleg százhatvan tagja-örököse van. Tiltott jelenleg a vágás, csak szeptember 15. után kezdődhet. Az üzemterv szerint 800 köbmétert lehet bélyegezni, de egyelőre még az is talány, hogy melyik cég vállalja majd a kitermelést. A napokban tartott hatodi értekezleten pedig kijelentették, hogy ettől az évtől az egy hektár utáni kezelési költség – amelyet a Hatodi Erdészetnek kell befizetni – 88 lejről 112 lejre emelkedik.
Bakk Péter zoltáni mezőgazdásztól a határ leendő hozadéka felől érdeklődtünk.
– Szerintem az időjáráshoz viszonyítva jól néz ki. Különösen szép a kukorica, amelyből egyre többet termelnek, szépek a kalászosok is, búza, árpa, rozs és tritikálé. Egyre többen tettek repcét, takarmány- és cukorrépát azonban nem termelnek. Kevesebb a pityóka a vadak miatt, de az értékesítési lánc sincs úgy kiépítve, mint más vidékeken.
Bakk Péter amúgy itthon akar megélhetést teremteni. Ötven hektár részben családi, részben bérelt földön gazdálkodik közösen a családdal. Céljai között szerepel fejleszteni a saját mezőgazdasági gépállományukat. Külön telken lakásépítésbe kezdenek. A faluja sorsa iránt is érdeklődő fiatalként elmondta, hogy szándékozna függetlenként tevékenykedni a községi tanácsban.
Készül az étfalvi kerámia
Csutka Attila tejtermelő és vállalkozó közel negyedszázada alapított korszerű tejfeldolgozó műhelyében készül a sokak által ismert Robi sajt füstölt és füstöletlen változata. Feldolgozásra kerülő tejmennyiségének egy részét saját tehenészetében termeli, szerződéses alapon pedig felvállalta a környező településeken a tej begyűjtését is, amelyet a sepsiszentgyörgyi Covalact feldolgozónak szállít. A tej egységárát a felvásárló cég árpolitikája határozza meg. Vállalkozása a családon kívül hat személy számára teremt munkahelyet Étfalvazoltánban. Csökkenő a tejmennyiség – tájékoztatott –, és meg kellett/kell küzdeni az uniós előírásokkal is. Adója két százalékával két unokájának óvodáját és iskoláját segíti. Étfalvazoltánról beszélve jelezte, hogy eljött a faluvezetés fiatalításának ideje, ajánlott lenne a váltás, hadd ne az idősek határozzák meg, milyen úton haladjon tovább a falu.
Étfalvi kerámiával, étfalvi díszítéssel ismerkedtünk a Tóth családnál, ahol a nyolc évi kitartás győzött, mert amint Tótné Kósa Ilona elmondta: a sokévi munka visszatérő vendégeket is hozott. Ez azért fontos, mert a koronavírus miatt megszűntek a vásárok, s csak a visszatérő vásárlókra-megrendelőkre támaszkodhattak, akik a Facebook-oldalukról tudhattak rólunk. Férje, Tóth József csekefalvi előkészített agyagból korongozza a segesvári színes mázzal bevont étkezési és pálinkás készleteket, söröskorsókat, kancsókat, csészéket-csuprokat, kinek kávést, kinek teást, a gyermekeknek pedig mesefigurásokat.
Egy eklézsia, két templom
Az Olt által elválasztott két településrésznek – Étfalvának és Zoltánnak – külön-külön temploma van, az egyházközség együttes lélekszáma pedig közel kétszáz – tudtuk meg tiszteletes Barabás Béla református lelkipásztortól.
– Az étfalvi templomot sikerült kívül-belül tatarozni, amire anyagiakat kaptunk a magyar kormánytól, besegített a püspökség és a megyei tanács is. Tatarozásra szorul a zoltáni templom is, ennek költségeire pályázatot nyújtottunk be, siker esetén javítására csak jövőben kerülhet sor. Adósságunk is van, amit erdőtulajdonunk jövedelméből szándékoznánk törleszteni. Sajnos, egyházi földtulajdonunkat (szántót, kaszálót, legelőt) 20 hektár hiánnyal juttatta vissza a községi földosztó bizottság. Remélni merjük, hogy az elkövetkező új községvezetés megoldja egyházközségünk ebbéli gondját. Lépéseket tettünk annak érdekében is, hogy újítsuk fel kapcsolatainkat magyarországi testvértelepülésünkkel, a Veszprém megyei Pulával, amely az ottani községvezetésben történt személyváltás miatt megszakadt – fejezte be a lelkész.
