Az Európai Központi Bank adatai egyértelműen azt mutatják, hogy Románia lényegesen drágábban tud pénzhez jutni, mint a többi euróövezeten kívüli állam – állítja a Maszol hírportál.
Júniusban hosszú távú kölcsönt 3,89 százalékos középértékű kamatra folyósítottak a hitelezők Romániának, Magyarország 2,18, Lengyelország 1,31, Horvátország 0,96, Csehország 0,86, Bulgária pedig 0,68 százalékos kamattal tudott eladósodni. Ez arra mutat, hogy a befektetők nem bíznak Romániában, ennek okai pedig a politikai stabilitás hiányában, a magas költségvetési deficitben és a hatalmas külkereskedelmi mérleghiányban, valamint a fogyasztásra alapuló fejlődést célzó gazdasági modellben kereshetők. (Horvátország és Bulgária egyébként most lépett be az euró bevezetésének előszobájába. Déli szomszédunk három év múlva euróra cserélheti a lévát, Romániának eközben megközelíteni sem sikerül az ehhez szükséges kritériumokat.) A hazai pénzügyi helyzet jelenleg legsúlyosabb aspektusa az, hogy a költségvetés bevételeinek zöme állami, főleg szociális kiadásokra – közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra – megy el. Áprilisban az államkassza bevételeinek 76 százalékát emésztették fel a szociális kiadások, májusban már 22,1 milliárdot költött a kormány ilyen célra, míg a bevételek csupán 21,4 milliárdot tettek ki.