Székely népi elnevezései: csipërke (ez a leggyakoribb a Székelységben), csapirka (Gyergyóban), cseperke(gomba) (Kézdiszék), cseperű(gomba) (Nyárád mente), csipörke (Nyikó mente) stb.

Vannak olyan vidékek, ahol gomba jelentéssel használják leggyakrabban a csiperke szót, a délvidéki Szlavóniában minden gomba csöpörke, sokfelé az Alföldön pedig a csiperke „a gomba”, mást nem is nagyon ismernek rajta kívül. Itt kell említést tennünk arról, hogy sampion neve is ezt az egyszerűsítést takarja, ennek alapja a francia champignon szó, amely gombát jelent, a termesztett változat ugyanis főleg Franciaországból jutott el sokfelé egykoron. Olyan esettel is találkoztam, hogy egy gombavizsgáló latin névként tálalta nekem a sampiont, amivel csak annyiban nem tévedett, hogy újlatin nyelvből, a franciából került hozzánk a szó. Egyetlen gombafélénk a csiperke, mely esetében több gomba jelentésű idegen szót is használunk a megnevezésére: a pecérke, picsirti stb. különféle, csiperkére vonatkozó szláv szavak változatai a magyarban.

A kitüntetettség jele az, amikor valamelyik gombafaj gyűjtését, keresését, szedését külön szóval, kifejezéssel emlegetik, így beszélnek Sepsiszéken csiperkészésről (Agaricus spp.) is. Kivételes adattal szolgál Benedek H. Erika a moldvai Csíkból: csiperke (Agaricus campestris), nem tartják ehetőnek. A legtöbb helynevünk a vargányához kapcsolódik, de névadó lehet a csiperke is: például egy lemhényi dűlőnév viseli a Csiperkésdomb nevet, amelynek Csüpörkésdomb alakváltozata is fennmaradt. A mezei csiperkére utaló elnevezés Csiperkés az udvarhelyszéki Csehétfalván, a háromszéki Lemhényben és Teleken. Két gombás helynév esetében tudunk ejtésváltozatok meglétéről (Cseperkés, Csüperkés, Csiperkés, illetve Csiperkésdomb és Csüpörkésdomb).

A Cseperka, Csiperke, Cseperke régi magyar női nevek, melyek valamikor ráadásul a leggyakoribbak közé is tartoztak.

Zsigmond Győző