Korábban az Anna-naphoz legközelebb eső vasárnapon több százan, ezren keresték fel a Szent Anna-tavat és vettek részt a tó partján található kápolnánál a búcsú szentmiséjén. A lázárfalvi közbirtokosság Szent Anna napjára rendezvényeket is szervezett, így a szentmise után minden érdeklődőt változatos, helyi értékekből építkező program várta – olvasható a szentanna-to.ro oldalon. 2011-ben például magyar viselet- és fegyverbemutatót tartottak, majd a kozmási Tuzson János Fúvószenekar szórakoztatta a közönséget. Később a környező települések néptáncegyüttesei léptek fel a tóparti színpadon. (Maszol)

PÁRTTÁRSAKAT IS SZÉTVÁLASZT AZ EGYESÜLÉS AUTÓPÁLYA. Nagyon kiakadtak a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR) Mihai Goțiu szenátorra a párttársai, akik szerint befolyásolta a többi USR-s szenátort abban, hogy tartózkodjanak a Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni közötti (Erdélyt Moldvával összekötő) „egyesülési” autópálya megépítéséről szóló tervezet módosításának szavazásakor. Iulian Bulai, az USR alelnöke kijelentette, hogy indítványozni fogja a szenátor kizárását az USR–PLUS Szövetség Közpolitikai Bizottságából. „A biodiverzitás fontos. A szitakötők, békák, bogarak, mezei pockok és pókok fontosak. De nem fontosabbak, mint az ember. És ezt Goțiu kollégám figyelmen kívül hagyta, aki ezeknek a beruházásoknak a megakadályozásával továbbra is románok millióit szigeteli el Modvában a közúti infrastruktúra hiánya miatt” – írta arra utalva, hogy kollégája elkötelezett környezetvédő. A szenátusban végül a szociáldemokraták forgatókönyve ment át, eszerint a Németvásár–Jászvásár–Ungheni szakaszt legkésőbb 2024. december 31-én kell átadni a forgalomnak, míg a Marosvásárhely–Németvásár szakaszt 2026 decemberéig. (Transindex)

VÁLASZTÁSI SZEMFÉNYVESZTÉS A BERUHÁZÁSI REKORD. Diadalittas Facebook-bejegyzésben kürtölte világgá Florin Cîțu pénzügyminiszter, hogy rekordértékű összeget, 16,1 milliárd lejt költött az állam beruházásokra az első fél évben, „a legnagyobb gazdasági válság közepén”. A pénz részben a központi költségvetésből, részben pedig uniós forrásokból származott. Cîțu szerint 2013 és 2019 között kétszer fordult csak elő, hogy az első fél év beruházási kiadásai meghaladták a 12 milliárd lejt (a mélypont 2017-ben volt 6 milliárd lejes szinttel), és bár első látásra meggyőzőnek tűnhet a politikus értékelése, egy mélyebb elemzés fényében csak közönséges szemfényvesztés, könyvelési trükk. Az igaz, hogy 2019 első fél évében az SZDP-kormány 12,3 milliárd lejt fordított beruházásokra, amihez képest a mostani összeg körülbelül 30 százalékos többletet jelent, az elmúlt év végén azonban a beruházási kiadások már 48,3 milliárdot tettek ki, vagyis négyszeresét az első fél év kiadásainak. Novemberben és decemberben (amikor már az Orban-kormány volt hatalmon) a beruházások 16,8 milliárdot tettek ki, az éves érték közel 40 százalékát – de nem azért, mert egyből szárnyalni kezdtek volna a beruházások Cîțu keze alatt, hanem mert a kormány akkor fizette ki a korábban elvégzett munkálatok ellenértékét. Így volt ez a korábbi években is. Az év végén kifizetett beruházási számláknak azonban nagy volt az áruk, az eltervezett 3 százalékról 4,6 százalékra tornázták fel a költségvetési deficitet. Idén – részben az ígért paradigmaváltás bizonyítására, részben a mélyülési szakaszban levő gazdasági válság hatásainak ellensúlyozására – a kormány igyekszik gyorsan fizetni a közpénzből végzett befektetésekért. 2020 utolsó hónapjaiban azonban a beruházások értéke nem fog megugrani az előző években megszokott módon, mivel a kormány pénzügyi mozgástere egyre szűkül. Az Orban-kabinet 6,7 százalékos költségvetési hiányt prognosztizált úgy, hogy nem számolt egy második járványhullámmal, illetve azzal, hogy az országnak tulajdonképpen az elsőből sem sikerül kilábalnia. Ebben a kalkulusban nincs benne sem a nyugdíjemelés, sem pedig a gyermekpénz megduplázásának a pénzügyi hatása. (Maszol)