Az elmúlt nap egyik jó híre, hogy a tegnap déli hivatalos jelentés szerint az ország öt megyéjében – Krassó-Szörény, Szatmár, Szilágy, Tulcea és végül, de nem utolsósorban Kovászna – egyetlen új koronavírus-fertőzöttet sem azonosítottak. Az országos járványügyi zűrzavarban a háromszékiek becsületére válik, hogy próbálnak vigyázni magukra és társaikra, felelősségérzetük mellett vélhetően azért is, mert sokan láthatják, e helyzetben főképp önmagukra számíthatnak, a központi hatóságokra kevésbé.
Minden jel szerint ugyanis az állami hatóságokat meghaladja a járványkezelés feladata. Elmélkedésekről hallunk, hogy kötelezővé kellene tenni a maszk viseletét zsúfolt kültéri helyeken – mi lehet a kültéri zsúfoltság jogszerű, általánosítható definíciója? –, de erről Ludovic Orban és szakértői csapata még tárgyal, sőt, azt is fontolgatják, korlátozzák a szabadtéri vendéglátó egységek (köznyelven: teraszok) nyitvatartási idejét, mi több, kötelezővé tennék a távolságtartást a tengerparton. Jó reggelt, miniszterelnök úr! Igaz, valójában még most sem mélyülhetnek el alaposan e témakörben, mert a liberálisoknak szombatig véglegesíteniük kell az önkormányzati választásokon induló jelöltjeik listáját, s ezt az egész embert követelő feladatot nyilvánvalóan nem vehetik félvállról. Vélhetően a jelöltállítás bonyolult problematikája miatt nem tudtak kellő energiát fordítani az erősödő járvány megfékezésére sem, s íme, a későn bevezetett lokális vesztegzár is csak fejfájást okoz nekik, hiszen a Prahova megyei Gornet településen fellázadtak a helybéliek, és beperelték a Raed Arafat vezette testületet, így ezentúl a kisebb települések karanténba helyezése a hatóságok számára sem lesz könnyű feladat.
Nem is lehet, hiszen a lakosság tekintélyes része elveszítette bizalmát az állami hatóságokban. Ezt kifogásolják az ellenzéki pártok is, s e kérdésben egyetlen politikus álláspontjával sem szükséges azonosulni ahhoz, hogy érzékelhetővé váljék: az ország polgárai nem alaptalanul visszafogottak a központi hatóságokkal szemben. Azt érzékelték ugyanis, hogy a kormány nem értük, hanem ellenük cselekszik, rendőrállami módszerekkel, élve a kemény bírságolás eszközeivel. Alkalmazzák könyörtelenül a törvényt – harsogta három héttel ezelőtt Ludovic Orban, látva, hogy a napi esetszám hatszáz fölé emelkedik. Noha a tengerparti napozók, teraszok és fővárosi lokálok zsúfoltságát már rég lehetett és kellett volna korlátozni, ám e népszerűtlen intézkedéseket Orbanék nem vállalták. Könnyebb és egyszerűbb volt ostorozni a lakosságot, „könyörtelenül” büntetve, mintsem szakszerűen, megalapozottan cselekedni.
Azóta a helyzet tovább romlott, s ez a tény azt is igazolja, hogy megfelelő intézkedések nélkül, kizárólagosan bírságolásra összpontosítva nem lehet megfékezni a vírus terjedését. Régi módszerekkel járványidőben sem lehet korszerű, emberi országot építeni. S bár a „könyörtelen” lépések politikája vélhetően folytatódik majd, a tehetetlenség sokáig már nem palástolható, e kudarcnak pedig könyörtelen bukás lesz a vége.