Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke a nemzeti képviseletet zászlójukra tűző pártok összefogását dicsérte, mondván nem az egyéni, hanem a közösségi érdeket helyezték előtérbe, amikor a választási listát összeállították, illetve a függetlenként megméretkező Benedek-Huszár János támogatása mellett döntöttek. Meggyőződése, hogy Barótnak, illetve Erdővidéknek olyan emberre van szüksége, mint Benedek-Huszár: népe iránt elkötelezett, közigazgatásban jártas és pályázatok menedzselésében tapasztalt szakembere. „Az Erdélyi Magyar Szövetség számára nem az a fontos, hogy mindenképp saját embere nyerje a választást, hanem az, hogy mindenhova megfelelő ember kerüljön, hiszen ez a közösség érdeke” – mondotta.

Benedek Erika, a néppárt megyei alelnöke a jelöltlista első öt helyezettjét mutatta be. Dimény László és Pál Levente jelenleg is tanácstag, Lepolszky Erwin János, a Magyar Polgári Párt elnöke, Asztalos Attila és Cséki Péter teljesen újnak számít a helyi politikában.

Asztalos Attila szállítási vállalkozó bemutatkozásában úgy fogalmazott, azért vállal szerepet a helyi politikában, mert azt szeretné, ha négy gyereke itthon, jó körülmények közt nőhetne fel, és felnőttként úgy ítélhetné meg, Barót olyan hely, ahonnan elmenni nem érdemes. Az EMSZ-t pedig azért választotta, mert Benedek-Huszár Jánossal kívánt egy csapatot alkotni. Cséki Péter állattenyésztési mérnök a közigazgatásilag Baróthoz tartozókat és a gazdálkodókat képviselné. Ő maga Bibarcfalván folytat szerteágazó tevékenységet, nemrég a közbirtokosság élére is megválasztották.

Benedek-Huszár János elmondta: évek óta önkormányzati menedzsmenttel foglalkozik, tisztában van tehát azzal, Erdővidék lehetőségeihez képest milyen szinten helyezkedik el. Úgy véli, az Európai Unió új, hétéves ciklusa Barót és a tájegység részére is fejlődési lehetőséget kínál. Ehhez az kell, hogy Ba­rót vállalja a vezető szerepet, s mozdonyként magával vigye a környékbeli községeket. Ennek érdekében olyan stratégiát kell kidolgozni, amilyent 2008-ban több erdővidéki szakember hathatós közreműködésével 2008-ban Sepsiszék számára is kidolgoztak, és az tíz éven át megszabta a fejlődés irányát nemcsak a községek, de Sepsiszentgyörgy számára is. Benedek-Huszár János elmarasztalta Barót jelenlegi és régebbi vezetőit is, amiért nem fektettek hangsúlyt a falvak modernizálására. Példaként Bibarcfalvát említette, mondván, bár hat-hét éve köztudott, hogy a megyei tanács a falun áthaladó utat felújítja, mégsem tettek semmit annak érdekében, hogy azt megelőzően mindenféle közüzemi szolgáltatást bevezessenek a házakhoz: jelenleg nemhogy nincs a víz- és szenny­vízhálózat kiépítve, de még a tulajdonviszonyok sincsenek tisztázva. Olvasatában ez a késlekedés azt jelenti, hogy legalább öt, de akár tíz évre is el kell felejteni azokat, hiszen amíg az útmentén végzett beruházások garanciális időn belül vannak, hozzájuk nem nyúlhatnak. Másik példaként pedig a baróti kampusz építését említette, mondván, önkormányzati menedzseri munkája során mindössze egyszer történt meg, hogy megnyert pályázat és aláírt szerződés után a megállapodást fel kellett bontani. Ez a szégyen 2014-ben történt meg, amikor a már megszerzett pénzről a baróti városvezetés lemondott.

Benedek-Huszár János szerint Barótnak a kedvező helyzetet nem kivárnia kell, hanem előre kell menekülnie. Ha a bibarcfalvi fürdőt nem akarja senki bérbe venni, akkor a városnak kell megoldást találnia újraélesztésére, a strandot sem szabad az enyészetnek hagyni, hanem pályázati pénzből be kell fedni, úgy télen-nyáron használható lesz, ha a város végi tó környékét rendezik, igazi szabadidőközponttá válhatna.

Arra a kérdésre, miszerint nem tart-e attól, hogy választási sikere esetén terveit a megyei tanács vezetősége megpróbálná ellehetetleníteni, Benedek-Huszár János azt felelte, pályafutása során rengeteg emberrel dolgozott már együtt, és tudja, párbeszéd folytatásával mindenkivel meg lehet találni a közös hangot.