Sokszor csodálkozunk azon, hogy Romániában kaotikus állapotok uralkodnak, de most kiderült az is, hogy a pártok a káoszteremtésben versenyeznek egymással. A Szociáldemokrata Párt első embere, Ciolacu beismerte, hogy a Nemzeti Liberális Párt Iohannisszal és a jó Orbannal az élen sokkal jobb káoszteremtésben az ő pártjánál, mert mint mondta: „Annál nagyobb káoszt, mint amekkora most van, még a Szociáldemokrata Párt sem tudott volna teremteni”. Csak azt nem értem, hogy miközben Ciolacu ilyen elismeréssel beszél a liberálisokról, miért akarja mégis bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni ezt a kormányt? Valószínű, arra gondol, hogy ha megerőltetik magukat, mégiscsak sikerül túlszárnyalniuk liberálisékat káoszteremtésben.

Iohannis azzal támadta az SZDP-seket, hogy „példátlan cinizmussal” eszköztelenül hagyták a kormányt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. És ha a romániai magyarok pillanatnyilag el is feledkeztek az autonómiáról, most Iohannis azt is eszükbe juttatta, hogy az SZDP lepaktált az RMDSZ-szel, és „suttyomban” meg akarta szavazni az „úgynevezett székelység” autonómiáját. Ilyesmit már hallottunk egyszer, de akkor azzal is fűszerezve, hogy az SZDP azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak, és el akarják érni, hogy mindenütt hivatalos nyelv legyen a magyar. Azóta sem tisztázódott, hogy a rossz Orbán mit ígért Ciolacunak Erdélyért. Jobb lenne, ha az összes román párt kiegyezne egyszer s mindenkorra abban, hogy mindenért (most a vírusjárvány miatt) a magyarok a hibásak, és úgy megvalósulna a nagy nemzeti együttműködés.

Az áprilisi Ionopot chivanoc Iohannescu-beszéd a legfelsőbb bíróság melletti ügyészség szerint „gyűlöletbeszédnek tekinthető”, de nem volt uszító jellegű. Nem is értem, hogy most miért finomított, annyit állítva, hogy az áruló szociáldemokraták a romániai magyarokkal karöltve azt szeretnék, hogy az úgynevezett székelyek ölébe hulljon az autonómia. Gondolom, hogy ez a kijelentése a korábbiakhoz hasonlóan szintén nem uszító jellegű, ahogy nem volt  az a tavalyi úzvölgyi magyarellenes ünneplés sem, amit vádemelés nélkül zárt le a közvádló Daniel Gălbează, a moinești-i ügyészség értékkövető tagja. Ő is azt állítja, hogy a „Ki a magyarokkal az országból!” rigmus sem tekinthető uszításnak. Az csak egy „állítólagos magyarellenes jelmondat”, amit ezek szerint bárki bármikor bárhol használhat, mikor jó dolgában nincs más, mit tennie. Szerinte akkor lenne uszítás, ha egy bizonyos kategória – például mozgássérültek vagy homoszexuálisok – ellen irányulna. Ha bizonyos nemzetiség ellen irányul, akkor legfeljebb csak szabálysértés. Úgyhogy (amint Iohannis is szokta mondani): kedves románok, kövessenek engem, és tessenek csak nyugodtan szabályt (és magyart) sérteni.

Gondoltam én már sokszor, hogy jobb lenne nem székely zászlókat lobogtatva vonulgatni, hanem mondjuk tolószékben vagy sántikálva, a homoszexualitást nyíltan felvállalók nemzetközi jelképe, a szivárványszínű zászlók alatt.

Kicsi kutya nagytól tanul ugatni, kicsi sovén nagytól (Iohannistól) tanul vonítni. Így nem csoda, ha a bukaresti FCSB szurkolói bátran, senkitől sem zavartatva ünnepeltek a Sepsi OSK elleni kupameccs után, és ott mindenféle jelmondatokat kiabáltak, amelyek – ahogy Iohannis beszédei – szintén nem tekinthetők uszításnak. Azt nem lehet tudni, hogy sovinizmusban a szurkolók közelítették-e meg az elnök színvonalát, vagy az elnök közeledik a drukkerek szintjéhez, de az biztos, hogy a kettő, ha más-más szinten is, egyre megy. Legközelebb, ha kinyitják a stadionokat, a jelentősebb csapatok mérkőzéseire Iohannis is elkíséri a szurkolókat, és azokon a drukkerekkel együtt újabb, az elnöki hivatal által kidolgozott jelmondatokat fognak kiabálni, mint például: Ki az úgynevezett székelyekkel az úgynevezett Székelyföldről. Az sem lesz uszítás, legfennebb gyűlöletbeszédnek tekinthető szabad véleménynyilvánítás, ami nem büntetendő. Sőt, nálunk inkább dicséretes.