Üröm vegyült az örömbe Sepsikőröspatakon – végre megkezdték a szennyvízhálózat lefektetését, az új óvodánál is dolgoznak a munkások, ám egy hirtelen jött nyári zápor nyomán hatalmas mennyiségű esővíz zúdult le a környező domboldalakról a községközpontra és Kálnokra. Erőgépek dolgoztak napokig az elmosott utak, utcák járhatóvá tételén. Az egyre közelgő helyhatósági választások leendő eredményeit is latolgatják azok, akiknek jut arra idejük. Nem könnyű beszélgetőtársat találni ilyen munkaidőben, van, aki az árvízkárok felszámolásával foglalatoskodik, de olyan is, aki minden bajt a nagyon hosszúra nyúló és mindent bénító járványra fog.
– Szinte hihetetlen, hogy ennyi víz honnan tudott így összegyűlni – hüledezett Kisgyörgy Sándor polgármester. – A két település erdős övezetében azt megelőzően nem volt nagy eső, de a környéken, Árkoson és a szomszédos Gidófalván sem, ezért is meglepő az a vízmennyiség, amely a községet körülölelő domboldalakról hirtelen lezúdult. A sok vizet a talaj nem tudta elnyelni, és elképzelhetetlen pusztításra volt képes. Az egy, hogy a kálnoki pataknak kicsi a vízgyűjtő területe, viszont a kőröspataki Falupatak már nem duzzadt meg nagyon, ami azt jelenti, hogy a mostani időjárásra annyira jellemző, szertelen módon megjelenő nyári záport éppen mi fogtuk ki.
Falunézőbe indultunk elrettentő pusztítást látni. Nem sok híd maradt a helyén, ahol hömpölygött az ár. A kőröspataki Rozsos falurész főútján látni lehetett, hogy milyen nagy mennyiségű töltést – kavicsot és tört követ – sodort a völgy felé a víz. Az úttesten átcsapó áradat egy krumplival beültetett kertet vett célba, lemosta a termőtalajt, rossz volt látni a napra került fehér krumpligumókat. Kálnokon a kis utca, ahol a pálinkafőző található, járhatatlan lett. A segítségül érkező bodoki erőgépek egyengették annyira el az úttestet, hogy meg lehessen közelíteni a ravatalozót, ugyanis szerdán temetni kellett, jelezte a községvezetőnek Tóth Anna lelkipásztor. Az ár a pálinkafőzdének sem kegyelmezett, bezúdult az épületbe, kiütötte a két szoba közötti falat és tovasodorta az ott tárolt nedűt – tudtuk meg a főzde tulajdonosától, Magyarósi Sándortól. Kálnokon az ár után mindjárt az egész lejtős főutat feltöltötték és lehengerelték, a helyreállításon a falu más részein egész héten dolgoztak. A kálnoki patak átsodorta a falu bekötőútján a súlyos bálákat, és messze a mezőben rakta le, de még a 12-es országútra is jutott hordalékából. Jó volt azonban látni, hogy a lakosok közül többen lapáttal egyengették a megrongált vízlefolyókat, idős Szilágyi Károly épp a kis átmérőjű átfolyó mentésén szorgoskodott, Szigyártó András pedig az ár többi alszegi rombolását mutatta, melyeknek helyrehozásával egész héten dolgoztak. Kisgyörgy Sándor elmondta, hogy az önkormányzat eddig már 100 ezer lejt fizetett a katasztrófavédelemnek a kárfelmérésért. Tetemesebb pusztítást szenvedett az infrastruktúra, s ezután becsüli fel még egy különbizottság a mezei terményekben esett kárt.
Meghibásodott a dâmbovițai erőgép
Épül a szennyvízhálózat
Évek óta folyik a küzdelem a községközpont és Kálnok szennyvízhálózatának kiépítése érdekében. Sajnos, a munkálatra meghirdetett két versenytárgyalásra nem jelentkezett egyetlen kivitelező sem. Arra hivatkoztak, hogy a beruházás kivitelezési értéke nagyon alábecsült, ugyanis időközben megváltozott – nőtt – az építőiparban dolgozók bérezése. A hivatal újraszámíttatta a tervezővel a munkálat értékét, eszerint 360 ezer lejes pluszköltség keletkezett. A szabály szerint ezt a különbözetet az önkormányzatnak kellett volna fizetnie, mert az Európai Unió csak az eredeti szerződésben foglalt összeget biztosítja. Végül a harmadik liciten jelentkezett egy olyan Dâmbovița megyei cég, amely egymillió lejjel olcsóbban elvállalta a munkálatot, s bár a megrendelőnek kételyei voltak a kivitelező felől, mégis megkötötték a szerződést.
– A cég megérkezett a felszereléseivel, és megkezdte az 1,2 millió euró értékű munkálatot, de máris akadályok jöttek közbe – mondta a polgármester –: változtatni kell a tervezeten, ráadásul még az exkavátor is meghibásodott. Fővezetékünket most úgy fogjuk kialakíttatni, hogy bármelyik pillanatban rá lehessen csatlakoztatni a kálnoki hálózatot is. Sajnos, a tervezet és a szerződés szerint a hálózat csak Kőröspatakon épülhet ki, Kálnok hálózatára külön kell pályáznunk. Az a szerencsénk, hogy ez a kivitelezési terv is elkészült, és a legközelebbi, számunkra alkalmas kiíráskor a kivitelezéshez szükséges anyagiakra pályázni fogunk. A lakosság jogosan türelmetlen, utcáink-útjaink sárosak, nyáron porosak, s hiába volt a számlánkon az aszfaltozásra szükséges pénzünk, már három esztendeje küzdünk a kivitelezés megvalósítása érdekében. Ezen a nyáron még tűrni kell az esetleges port, egy bérelt kocsival locsolni fogják a poros útszakaszokat. Eredményként könyvelhetjük el azonban, hogy időközben utcáink-útjaink kötelező telekkönyveztetése megvalósult, ami elengedhetetlen fontosságú az infrastruktúra alakulása szempontjából.
A településfejlesztés része az a közösségi óhaj is, hogy Árkossal közösen birtokba vehesse a két település a Bánya-tavat és az azt övező területet. Ennek érdekében újra pert akarnak indítani a ploiești-i bányaörökös cég ellen. Jelenleg egy brassói jogásszal folytatnak tárgyalásokat, aki most tanulmányozza a jogi helyzetet, s ha számára kedvezőnek mutatkozik, elvállalná a per megindítását.
Meg nem erősített információink szerint a tavat kibérelték és fogyasztásra alkalmas hallal már be is telepítették. Rákérdeztünk a polgármesternél, hogy mi a helyzet ezzel. Tudomása szerint az állítólagos cég a ploiești-iekkel kötött szerződést, így ebből az önkormányzat egyelőre kimaradt.
Elkészül az óvoda
Tető alatt az óvoda
A lepergett fél esztendő alatt tető alá került a korszerű, új óvoda, a kivitelező az erdővidéki illetőségű Zöld Út Kft. Ottjártunkkor az épületbelső kiképzésén dolgoztak, a mosdókat és az illemhelyeket csempézték. Úgy becsültük, hogy még sok az elvégezetlen munka, és valamennyit késni fog az épület átadása.
– Mi lesz az 1891-ben épült, romosodó Kálnoky Ludmilla Általános Iskola főjavításával, bővítésével és belső felszerelésével? – kérdeztük.
– Idejében elkezdtük a közbeszerzési eljárást a beruházásra, azonban egy kivitelező cég sem jelentkezett. 1,7 millió euró áll rendelkezésünkre, ami hatalmas összeg. Ebben benne van a régi épület teljes rehabilitálása, de mivel a jelenlegi osztálytermek száma nem elegendő, tervben egy hátsó mellékszárnnyal való bővítés is. Az épület mindkét homlokfala omladozásnak indult, s azt a felületet védőhálóval kellett beborítani az óvatosság kedvéért. Az eddigi jelentkezők a munkálat alacsony értékére hivatkozva nem vállalták a kivitelezést. A főjavításhoz még 600 ezer euróra lenne szükség, ennyivel kerülne többe a munkálat az újraszámított tervezet költségvetése alapján. Ennek az összegnek a megszerzése lesz a legfontosabb feladatunk minél hamarabb. Nem kérdés, hogy sürgős lenne-e a főjavítás, hiszen a következő iskolai év kezdetéig alig másfél hónap van. A munkálatot hét alkalommal hirdette meg az önkormányzat, és jelenleg nyolcadszor várja az ajánlatot.
Új tető a parókián
Tervben a kultúrházak főjavítása
Még áprilisban meghirdette az önkormányzat a versenytárgyalást a kultúrházak felújítására, ám ez ismételten kudarccal végződött. Semmiképp sem mondanak le erről a munkálatról sem, mert belső mosdókat kell kialakítani, Kálnokon van ugyan központi fűtés, de a kőröspatakiban nincs, és jelenleg ennek állapota a rosszabb. Ez is egy 500 ezer eurós uniós pályázat. A sorozatos licitekkel sok időt vesztettek. Újra meghirdették, most egy kibővített tervezettel jelentkeztek. Végül jelentkezett egy brassói cég, jelenleg a licit elbírálása folyik, nagyon remélik, hogy sikerül szerződést kötni. Ugyancsak pályázatot nyertek a két település közvilágítási hálózatának korszerűsítésére, a lámpatesteket takarékos típusúakkal fogják kicserélni. Ennek a munkálatnak az összértéke 600 ezer lej.
Kerítést építettek mindkét ravatalozó köré, felszerelték a klímaberendezéseket, és árnyékolókat-esővédőket szereltek azok számára, akiknek kánikulában vagy esőben kell végtiszteletet tenniük mindkét helyen. Ünnepelni készül az ősszel a helybeli református gyülekezet is. Teljesen felújították a templom épületét, amely ebben az évben lesz 200 éves. Ottjártunkkor már befejezték a papi lakás és gyülekezeti terem külső-belső és a teljes tetőzet főjavítását – tájékoztatott Váncsa Jenő, az egyházközség főgondnoka.
Az elmúlt években a községközpont közművelődésének tevékeny szereplője volt a Kálnoky Ludmilla Egyesület, melynek tevékenységéről több alkalommal beszámoltunk lapunkban. Zsigmond Sándor mérnök-tanártól, ügyvezető elnöktől a közelebbi események felől érdeklődtünk.
– Június 4-én néhányan összegyűltünk a református templom udvarán, hogy Trianonra emlékeztessünk. Bevezetőt mondott Németh Sándor az Erdélyi Vitézi Rend képviseletében, jómagam a korabeli események hozadékáról szóltam. Énekek, szavalatok hangzottak el, áldást mondott a rendezvényre a lelkipásztor. Nem felejtjük el augusztus 20-át sem, Szent István napját, amelyre a római katolikus templom cintermében kerül sor. Sikeresen pályáztunk a Communitas Alapítványhoz a Helytálló elődeink nevű programunkkal. 1500 lejjel támogattak, hogy az ősszel megemlékezhessünk a Kárpát-medence erdőtörvényeinek megalkotójáról, a Sepsikőröspatakon született Bedő Albertről (1839–1918) és tiszteletünket tegyük kálnoki síremlékénél. Az eseményre meghívót küldünk az Ásotthalmi Erdészeti Szakiskolához, akik kezdeményezése révén született meg Bedő Albert kálnoki mellszobra.
Sepsikőröspatak községközpont lakosságának a bő felét magyar anyanyelvű romaság teszi ki, ezt igazolják az adatok és a helybeli római katolikus egyházközség statisztikája is. A cigány lakosság külföldön dolgozó rétegének egy része hazamenekült a járvány megjelenésekor, sokan pedig vissza szeretnének jutni külföldre.
