Miközben a szakiskolákban felkínált helyek több mint negyede üresen marad, a munkaerőpiacon óriási kereslet mutatkozik szakmunkások iránt, a szülők többsége mégis az elméleti oktatást választja gyermeke számára akkor is, ha ehhez nincsenek meg a kellő képességei – állítja a háromszéki szakoktatásért felelős tanfelügyelő. Marius Popescuval azt követően beszéltünk a szakoktatás helyzetéről, hogy a napokban lezárult a szakiskolai felvételi második szakasza.
A nyolcadik osztályt végzett tanulók számára 777 helyet kínáltak a háromszéki iskolák a hároméves szakképző osztályokban, az első szakaszban 441 helyet (56,76 százalék) foglaltak el, a második nekifutásra még több mint százan választották a szakiskolát, megközelítve a 73 százalékos beiskolázást, ami hasonló a tavalyihoz.
Marius Popescu szerint, ha a minőségi oktatás a cél, le kell csökkenteni az elméleti osztályok számát, és akkor a szakképzésbe is jutnának közepes képességű tanulók, nem lenne a szakiskola a bukottak iskolája, és hármas-négyes vizsgajeggyel nem lehetne bejutni reál és humán osztályokba. A tanfelügyelő arra utal, hogy sok diák nem éri el az ötöst a képességvizsgán, mégis elméleti osztályban kezdheti a kilencediket, szerinte ezt korlátozni kellene: aki megbukik a vizsgán, ne jelentkezhessen elméletibe. Ha ezzel párhuzamosan csökkentenék az elméleti osztályok számát, a szaklíceumokba és szakiskolákba is bekerülhetnének jobbacska tanulók, akik emelnék a színvonalat és tán változna a szülők szemlélete is, belátnák, hogy a szakképzésben is lehet haladni – véli Marius Popescu. Számára érthetetlen, hogy miért jó feltölteni az elméleti osztályokat gyenge képességű, ahogy ő fogalmaz, félanalfabéta tanulókkal, akik közül többen nem is tudnak megfelelni az ottani elvárásoknak, miközben a faiparban, építészetben, közélelmezésben és sok más területen nincs szakképzett munkaerő.
Hasonlóan vélekedik Cristina Chiriac, a női vállalkozók országos szövetsége (CONAF) elnöke is, aki szerint el kell fogadnunk, hogy a szaktudás aranyat ér. Úgy véli, bárki megtanulhat egy megbecsült mesterséget, amivel itthon is boldogulhat, hisz a szakiskolák nem csak az ötös átlagú diákokéi. A szervezet a napokban tette közzé a szakiskolák védelmében megfogalmazott közleményét, amelynek időszerűségét az országosan több ezer szabadon maradt hellyel végződött szakiskolai felvételi, valamint a témához is kötődő, kétéves CONAF-konferenciasorozat júliusi zárórendezvényén elhangzottak adják. Utóbbi résztvevői hangsúlyozták: egy szakiskolát végzett kezdő villanyszerelő közel kétszer akkora fizetést kaphat, mint az egyetem után munkába álló fiatal, mégis folyamatosan csökken a szakoktatás iránt érdeklődők száma.
Cristina Chiriac szerint rugalmas szemléletre van szükség a szakoktatás feltételeinek biztosítása érdekében, a diákok és a vállalkozók érdekeinek figyelembevételével. Míg az 1990-es évek elején országosan háromszázezer diák tanult szakiskolában, tavaly alig százezren, igaz, az összdiáklétszám is meredeken csökkent harminc év alatt, négymillióról alig két és fél millióra, miközben az egyetemisták száma kétszázezerről ötszázezerre emelkedett – idézte a szervezet elnöke az Országos Statisztikai Intézet adatait. Ezek a számok aggodalomra adnak okot, de a problémák sokkal súlyosabbak – szögezte le Cristina Chiriac, aki szerint az oktatásnak a gazdasági élet igényeihez kell igazodnia, mert a jelenlegi iskolák a jövő munkaerejét nevelik.
