A szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, valamint az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a vasárnap tartott fehéroroszországi elnökválasztást követően kirobbant tüntetéseks résztvevői ellen alkalmazott erőszakra reagálva tegnap. Michel rövid Twitter-üzenetében kiemelte: a tüntetőkkel szembeni erőszak nem jó válasz.
A minszki választási bizottság tegnap ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával, a fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 9,9 százalékot szerzett. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, sok embert őrizetbe vettek.
Mintegy százan sérültek meg a fehérorosz elnökválasztást követő éjszakán az összecsapásokban, az országban mintegy háromezer embert vettek őrizetbe – közölte a BelTa fehérorosz hírügynökség belügyminisztériumi adatokra hivatkozva. A belügyi tárca sajtószolgálata szerint az összecsapásokban a rendvédelmi szervek 39 munkatársa és több mint 50 civil sérült meg. A minisztérium arról tájékoztatott, hogy a konfrontációnak nem volt halálos áldozata, és valótlannak nevezte az ezzel ellentétes tartalmú, az internetes híroldalakon megjelent állításokat. A háromezer őrizetbe vétel egyharmada a fővárosban, a többi Fehéroroszország több mint 30 településén történt.
Táviratban gratulált Vlagyimir Putyin orosz államfő Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek az újraválasztásához – közölte tegnap a Kreml sajtószolgálata. „Arra számítok, hogy az ön állami tevékenysége minden téren hozzájárul majd a kölcsönösen előnyös orosz–fehérorosz kapcsolatok további fejlődéséhez, az együttműködésnek a Szövetségi Állam keretei között való elmélyítéséhez, az integrációs folyamatoknak az Eurázsiai Gazdasági Unión és a Független Államok közösségén belüli, valamint a katonai-politikai kapcsolatoknak a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén belüli megerősítéséhez” – hangzott a távirat. A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenkának elsőként Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált, és jókívánságait fejezte ki Kszim-Zsomart Tokajev kazah államfő is. A kínai államfő Putyinhoz hasonlóan állást foglalt az együttműködés és a két ország közötti stratégiai partnerség erősítése mellett.
Aránytalan és elfogadhatatlan
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében arra szólította fel az illetékes hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják és tegyék közzé. Elítélte a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot és kijelentette: az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani. „A békés tüntetők elleni erőszakos fellépésnek nincs helye Európában” – tette hozzá von der Leyen.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös közleményükben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a „békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot”. „Elítéljük az erőszakot, és minden fogva tartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel. A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról” – fogalmaztak. Aláhúzták: alapvető fontosságú a szavazatok pontos számlálása, valamint az, hogy a választási bizottság közzé tegye az eredményeket. Csak az emberi jogok, a demokrácia és a szabad választások tisztasága biztosíthatja Fehéroroszország stabilitását és önállóságát. Az Európai Unió figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azok értékelése alapján ad választ, illetve a kialakult helyzetre tekintettel alakítja Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait – tették hozzá.
A fehérorosz hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiság normáit, és biztosítaniuk kell az alapvető emberi jogok akadálytalan gyakorlását – jelentette ki Rik Daems, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke a Fehéroroszországban tartott elnökválasztásra és az azt követő megmozdulások résztvevői ellen alkalmazott erőszakra reagálva tegnap.
Az Európai Unió (EU) rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban a levélben, amellyel tegnap a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult – közölte a lengyel kormányszóvivő. A levélről beszámoltak a lengyel miniszterelnöki hivatal honlapján is. A vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után „a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárokkal szemben” – olvasható a közleményben. Morawieckinek az uniós csúcstalálkozó összehívására tett kezdeményezését a közlemény azzal indokolta, hogy „szolidárisan támogatni kell” Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.
Nem a csehek a szervezők
Tomás Petrícek cseh külügyminiszter visszautasította Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő kijelentését, miszerint Csehországból irányították a minszki ellenzéki tüntetéseket. Lukasenka tegnap azt állította, hogy külföldről – név szerint Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból – irányították a vasárnap esti erőszakos tüntetéseket. „Cseh bábmesterek utasították az ellenzéket, hogy szólítsa utcára a népet, és követelje a hatalom átadását” – mondta.
„Nem Csehország szervezte a minszki tüntetéseket. Ezt visszautasítom” – jelentette ki a cseh külügyminiszter tegnap. „Lukasenka részéről nem láttam semmiféle bizonyítékot, miszerint a cseh kormánynak bármi köze is lenne ehhez” – tette hozzá Tomás Petrícek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Csehország hosszú távon támogatja a fehérorosz civil és társadalmi mozgalmakat.
Megvert újságírók
Aránytalan erőszakot alkalmaztak a fehérorosz hatóságok a Minszkben a helyi elnökválasztásról tudósító orosz újságírók ellen – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő tegnap Facebook-bejegyzésben. Zaharova elismerte, hogy külföldi újságírók csakis a fogadóország törvényeinek tiszteletben tartásával, az akkreditációt megszerezve dolgozhatnak legálisan. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az orosz média sok munkatársa jóhiszeműen, idejekorán és a szabályok betartásával kérte az akkreditálását, ám ehelyett „bottal kapott a fejére”, ami a szóvivő szerint megengedhetetlen, „nem testvéri” eljárás. Felhívta a sajtó munkatársait, hogy tartsák be a fehérorosz törvényeket, és egyúttal kifejezte reményét, hogy a fehérorosz hatóságok tisztelettel bánnak majd az őrizetbe vett újságírókkal. Szavai szerint ügyüket az orosz külügyminisztérium megkülönböztetett figyelemmel kíséri.
Korábbi sajtójelentések szerint Minszkben a rendőrök az elnökválasztási urnazárást követő tüntetések feloszlatásakor őrizetbe vették az orosz Szputnyik Belarusz, a Daily Storm és a Meduza munkatársait, valamint Szemjon Pegov haditudósítót. Többüket bántalmazták. A Dozsgy online televízió forgatócsoportját kitoloncolták, és öt évre kiutasították Fehéroroszországból. Az Oroszországi Újságíró Szövetség tegnap határozott tiltakozásának adott hangot a történtek miatt, és követelte a fogva tartott újságírók haladéktalan szabadon bocsátását.
