Közvilágítás, közbiztonság Sepsiszentgyörgyön

2020. augusztus 14., péntek, Közélet

Nem csak szebbé, esténként hangulatosabbá tehet egy várost a jól megépített közvilágítási rendszere, hanem nagyban hozzájárul a közbiztonság javulásához is – erről beszélt Antal Árpád András polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

Az elmúlt években Sepsiszentgyörgy 84 utcájában újították fel a közvilágítást, összesen 1831 új lámpaoszlopot elhelyezve ezekben – ismertette az adatokat a polgármester. Ez egyfajta rendtételt is jelent, hiszen ez idáig az áramszolgáltató tulajdonában volt nemcsak az energiaellátó hálózat, hanem a villanyoszlopok is, az önkormányzat gyakorlatilag az Electrica tulajdonát használta.

Idén azonban új szerződést kötött a város az áramszolgáltatóval a hálózat karbantartására, ez többek közt 427 lámpatest cseréjét jelentette olyan utcákban, amelyek felújítására még nem került sor: Sepsiszentgyörgy 23 utcájában, valamint Szotyorban 98, Kilyénben 108 új, energiatakarékos lámpatest került a régi villanyoszlopokra. Jelenleg a Kós Károly utca új közvilágításának felszerelése zajlik, ott az Electrica a múlt héten távolította el a régi oszlopokat, valójában ez hátráltatta az utcában zajló munkálatok befejezését – ismertette a polgármester.

Amúgy a közvilágítási rendszer további fejlesztésére a város egymillió lej értékű pályázatot adott le a környezetvédelmi minisztériumnál, illetve több tanulmányt is előkészítettek újabb pályázati lehetőségekre várva – tette hozzá Antal Árpád.

A közvilágítási rendszer felújítása elsősorban a tulajdonjog tisztázása szempontjából fontos, de az energiatakarékosság sem elhanyagolható tényező, hiszen az új lámpatestek sokkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a régiek; továbbá a közbiztonság is javult azokban az utcákban, ahol jó a közvilágítás, és végül esztétikai szempontból sem mindegy, hogy drótok tömkelege lóg rendezetlen összevisszaságban az oszlopok között, vagy légies hatást keltve az egyes épületekre szabad rálátást biztosít a légvezetékek hiánya – emelte ki a polgármester.

Újságírói kérdésre válaszolva, a közbiztonság tekintetében  ismertette, nagy hátránya a városnak, hogy a helyi rendőrség továbbra is az állami rendőrség alárendeltségében működik, csak most látni, mennyire fontos az önkormányzat alárendeltségében működő intézmény: míg a helyi rendőrség végezhette a dolgát, rend volt a városban, és az senkinek nem tűnt fel, viszont mióta a román rendőrség irányítja az intézményt, újra megjelentek a parkolási gondok, a közterületen elhagyott járművekkel senki nem foglalkozik, a törvénytelen építkezésekkel szintúgy, a kukák körüli problémák újra megsokasodtak, egyre több kóbor ló jelenik meg városszerte, a szekerek már nemcsak a központban közlekednek, hanem az Erzsébet parkban is megjelentek. Antal Árpád elmondta, július végén egyeztetett a megyei, városi és helyi rendőrséggel, és arra kérte a román rendőrség vezetőit, míg a helyi rendőrség visszakerül az önkormányzat hatáskörébe, vegyék át annak eddigi hatáskörét, intézkedjenek többek közt a fentebb felsorolt problémák megoldásában is.

A közvilágítással kapcsolatosan rákérdeztünk a fotovoltaikus park hatékonyságára. Antal Árpád elmondta, a köznyelvben napelemparkként (fotó) ismert létesítmény működik, jövedelmet is hoz a városnak, bár nem annyit, mint amennyire számítottak, amikor megpályázták a létesítését. Időközben ugyanis megváltozott a törvénykezés, akkor még úgy volt, a napelemparkban megtermelt energiát levonják a város által elhasznált villamos áram mennyiségéből, és csak a különbözetet kell fizetni, most azonban közbeszerzéssel kell értékesíteni a fotovoltaikus parkban termelt energiát, és ebben a hátrány az, hogy a kiszámlázott elektromos energia árának csupán fele körüli a villany ára, a többi az állam által hozzáadott adó és illeték. Vagyis: ha száz egységet fizetünk az áramért, abból ötven a villany ára, ötven megy az államnak, a fotovoltaikus parkban megtermelt áramot azonban csak ötven egységért lehet értékesíteni, magyarázta a polgármester. A napelemparkot azonban még ilyen körülmények között is hasznosnak tartja, zöldenergiát termelő város lettünk, és az sem mellékes, hogy új munkahelyek létesültek általa.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 52
szavazógép
2020-08-14: Közélet - Szekeres Attila:

A múzeum él (Híd a múlt és jövő között)

Megnyitotta első Lábas Ház-beli kiállítását a Székely Nemzeti Múzeum, mely átfogó felújítás miatt januárban bezárta székházát. Tulajdonképpen ezzel a tárlattal avatták fel az ideiglenes székhelyet. A reNovatio című kiállítás az intézményben zajló háttérmunkákba és a székhely renoválását megelőző bő kétéves költözés mindennapjaiba avatja be a látogatót. A szerda esti megnyitón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója köszöntötte a Lábas Ház előtt összegyűlt közönséget, Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, akadémikus ünnepi, az intézményt fenntartó Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor megnyitóbeszédet mondott, Kinda István néprajzkutató, muzeológus ismertette a kiállítást, majd az első csoportnak tárlatvezetést tartott, kurátortársa, Both Noémi Zsuzsanna történész, muzeológus pedig a következő csoportot vezette körül. A kiállítás grafikai arculatát Péter Alpár képzőművész tervezte.
2020-08-14: Jegyzet - Kuti János:

Költözne ide a herceg!

Olyan szép reklámfilmet láttam a brit trónörökössel, hogy a meghatottságtól azóta is sírhatnékom támad. A hercegi szöveg alatt szebbnél szebb tájak, vidékek, műemlékek, vadállatok képsorai peregtek, és Károly herceg arra biztatott, hogy ha a koronavírus miatt nem mehetünk külföldre (gondolom, spárgát szedni Németországba, epret Spanyolországba, elmosogatni Angliába), szabad időnkben fedezzük fel mi is az országot, legyünk büszkék természeti adottságaira, vadvilágára, román hagyományaira, kultúrájára, gasztronómiájára. Mikor bő harminc évekkel ezelőtt útlevél híján nem utazhattam külföldre, nekem is pont ilyen jó szívvel ajánlották a honi látnivalókat, akkor is volt mit nézni, ne mind lófráljunk annyit.