A katolikus egyház minden esztendőben augusztus 15-én üli a legnagyobb Mária-ünnepet, a Szűzanya mennybevételének napját, melyet magyar nyelvterületen Nagyboldogasszony vagy Nagyasszony napjaként ismernek.
Habár a gelencei nagytemplom védőszentje nem Nagyboldogasszony, hanem Szent Imre herceg, a szombati, Bereczi István plébános által celebrált ünnepi szentmisén a Magyarok Nagyasszonyára emlékeztek, róla szólt a szentbeszéd.
Az áldást és elbocsátást követően a tíz esztendővel ezelőtt alakult Nagyboldogasszony nevet viselő cserkészcsapat születésnapjára emlékeztek. „A cserkészek adjanak jó példát az egyházközség híveinek és mindenkinek” – buzdította a szentmisén jelen levő mintegy hatvan cserkészt Bereczi István plébános, aki arra kérte a cserkészeket, hogy a vallásos életben is mutassanak példát falustársaiknak.
A tíz év történetét dióhéjban Ilyés Botond cserkészparancsnok foglalta össze, aki beszédét azzal kezdte, hogy hálát adott a Fennvalónak, hogy ennyi időn át megtartotta a csapatot és közösséggé formálta azt. A tíz év alatt nagyon sok helyen megfordultak és mindig az volt a céljuk, hogy óvják a természetet, hagyják egy kicsivel szebben, mint ahogy kapták. „Ez idő alatt a magyarságunkat is erősítettük” – hangsúlyozta a cserkészparancsnok, aki azt is elárulta, hogy ez idő alatt több mint háromszáz cserkész volt tagja a csapatnak, az első nemzedékből már családapák és -anyák is vannak már.
Ilyés Botond az általuk állított nagyméretű keresztet is megemlítette, ahol minden évben augusztus 20-án lármatüzet gyújtanak. Ugyanakkor köszönetet mondott mindazoknak, akik a tíz év alatt segítették, támogatták a cserkészeket. Őt követően Bereczki Attila segédlelkész a cserkészek feladataira hívta fel a figyelmet, majd levetítettek egy kisfilmet, ami a cserkészcsapat tíz évének a történetéről szólt.