Az Európai Unió alapos és átlátható vizsgálatokat sürget a több ezer jogellenesen fogva tartott fehérorosz tüntetőt sújtó hatósági visszaélésekkel kapcsolatban – közölte tegnap Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Fehéroroszországban egy hete folyamatosak a tüntetések. A tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott választást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta. Lukasenka kijelentette, hogy hajlandó megosztani a hatalmat és megváltoztatni az alkotmányt, ugyanakkor megerősítette, hogy az elnökválasztást nem fogják megismételni.
Borrell tegnap úgy fogalmazott, hogy egyre több „sokkoló” jelentés számol be arról, hogy a hatóságok embertelenül bánnak az őrizetbe vett tüntetőkkel, így mihamarabb kivizsgálást kell indítani és felelősségre vonni az elkövetőket. Hozzátette: az Európai Unió fehéroroszországi képviselete továbbította ezen elvárásokat a helyi hatóságok felé. „Fehéroroszok ezrei vonultak az utcára a szabadságért. Céljaik világosak: a jogellenesen fogva tartottak szabadon engedése, a hatóságok elszámoltatása és új választások kiírása” – hangsúlyozta.
A főképviselő megerősítette továbbá, hogy az Európai Unió a változásokat követelő fehérorosz nép mellett áll. Emlékeztetett, hogy az EU-tagállamok külügyminisztereinek közelmúltbeli megállapodása fényében az unió szankciók előkészítésén dolgozik a tiltakozásokon részt vevők elleni erőszak elkövetői, illetve a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen.
Moszkva katonai segítséget ajánlott
Az uniós tagállamok vezetői szerda délelőtt rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válsággal kapcsolatban – jelentette be a Twitteren korábban Charles Michel, a tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Michel üzenetében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak joguk van ahhoz, hogy jövőjükről döntsenek és szabadon válasszák meg vezetőiket. Hozzátette: a tüntetők elleni kegyetlenkedések megengedhetetlenek. A vezetők videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehéroroszországban egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban, az után, hogy Moszkva vasárnap bejelentette, szükség esetén kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnapi hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy a katonai szervezet továbbra is szorosan figyeli a fehéroroszországi fejleményeket, és kész arra, hogy megvédje szövetségeseit, azonban ez nem jelent fenyegetést az országra nézve. „Nincs katonai készültség a térségben, de továbbra is követjük az eseményeket, és fel vagyunk arra készülve, hogy elhárítsunk minden olyan agressziót, amely szövetségeseink ellen irányul – jelentette ki. Stolenberg emellett az alapvető jogok tiszteletben tartását sürgette Fehéroroszországban.
Magyarország a lengyel álláspontot támogatja
A visegrádi összefogás ereje és fontossága most is megmutatkozik, „mi is a lengyel álláspontot támogatjuk” Fehéroroszország esetében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi Facebook-bejegyzésében. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szombaton azt mondta, hogy Fehéroroszországban – nemzetközi megfigyelők részvételével – meg kell ismételni az elnökválasztást.
Szijjártó Péter azt írta: „minden túlzás nélkül égnek a vonalak miniszterelnöki és külügyminiszteri szinten is a minszki fejlemények kapcsán”. Emlékeztetett: hétfő reggel a három balti külügyminiszterrel, Edgars Rinkevics lett, Urmas Reinsalu észt és Linas Linkevicius litván tárcavezetővel beszélt, majd egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tárgyalt telefonon. Szijjártó Péter kiemelte: a visegrádi összefogás ereje és fontossága most is megmutatkozik, „mi is a lengyel álláspontot támogatjuk”, különös tekintettel a Fehéroroszországban élő jelentős nagyságú lengyel nemzeti közösségre.
