Több nemzetközi pénzintézet becslése szerint a koronavírus-járvány tovább nyitja az ollót a szegények és a gazdagok között. A becslések arra is alapoznak, hogy az elmúlt évszázad nagyobb járványainak mindenike növelte a vagyoni egyenlőtlenségeket.
A Portfólió által idézett IMF-adatok és a Világgazdasági Fórum elemzése szerint századunk nagyobb járványai növelték a jövedelmi egyenlőtlenségeket és rontották azok munkakilátásait, akik csak alapfokú oktatással bírnak. A 2003-as SARS, a 2012-es H1N1, a 2014-es Ebola és a 2016-os Zika vírus mindenike után nőtt a jövedelmi különbözőségeket mutató Gini-együttható értéke.
Korábban a világ egyik legnagyobb humanitárius egyesülete közölt elemzést. Az Oxfam becslése szerint további közel félmilliárd embert taszíthat szegénységbe a világon a koronavírus-járvány a háztartások bevételeinek csökkenése miatt. A legpesszimistább forgatókönyv a háztartás jövedelmeinek 20 százalékos csökkenésével számol, eszerint a mélyszegénységben élő emberek száma globálisan 434 millió fővel emelkedhet, 922 millióra, a szegénységben élők (vagyis a napi 5,5 dollár alatti jövedelműek) száma pedig 548 millió fővel növekedhet, és elérheti a 4 milliárdot. Ugyancsak az Oxfam állapította meg, hogy a leggazdagabb egy százalékba tartozók vagyona kétszer nagyobb, mint az összes többi emberé a világon, az alapítvány szerint a gazdasági egyenlőtlenség megfékezhetetlen konkrét kormányzati lépések nélkül. A világ húsz leggazdagabb emberének teljes vagyona 672 milliárdról 1397 milliárdra nőtt 2012 óta. Az elmúlt évtizedben (az idei adatok nélkül) egyedül a világ három leggazdagabb emberének vagyona 231 milliárd dollárral ugrott meg.
A Knight Frank tanulmánya szerint a legalább 30 millió dollárnyi vagyonnal bíró gazdagok száma 6,4 százalékkal nőtt tavaly. Globális szinten több mint 31 ezer új dollármilliomos volt 2019-ben, ezzel számuk összességében meghaladta az 513 ezer főt. A legtöbb gazdag, 250 ezer Észak-Amerikában él, több mint kétszer annyi, mint Európában. A tanulmány előrejelzése szerint a következő öt évben a dollármilliomosok száma 27 százalékkal növekszik majd világszerte, a leggyorsabb létszámbővülést felmutató húsz város közül hat ázsiai, öt európai és három afrikai lesz. Ötéves időtávon a gazdagok száma a leggyorsabb ütemben Indiában, Egyiptomban és Vietnamban nőhet majd, ilyen szempontból az első tízben lesz Románia is (42 százalékos növekedéssel), míg Magyarországon csupán 6 százalékos bővülést jeleznek előre.
A Credit Suisse korábbi tanulmánya szerint a leggazdagabb egy százalék kezében van a világ vagyonának 44 százaléka. Ehhez képest a kevesebb mint 10 ezer dollárnyi vagyonnal bíró felnőttek a világ népességének 56,6 százalékát adják, tehát bőven több mint a felét, a világ vagyonából azonban mindössze kevesebb mint két százalékot birtokolnak.
Az idei koronavírus a Bloomberg Billionaires Index adatai szerint néhány dollármilliárdosnál soha nem látott gazdagodást hozott. A világ leggazdagabb emberének, Jeff Bezos Amazon-vezérnek a vagyona csak idén 72 milliárd dollárral nőtt eddig, megközelítve a 200 milliárdos szintet. A technológiai iparágban továbbá a Tesla-vezér Elon Musk vagyona is nagyot nőtt, gyakorlatilag jelenlegi 76 milliárd dolláros vagyonának 64 százalékát idén gyűjtötte össze. A leggazdagabb tíz között a divatiparban és luxuscikkekben mozgó Bernard Arnault üzletember vagyona esett jelentősebb mértékben, illetve Warren Buffett sem tudott idén eddig hozzátenni 80 milliárd feletti vagyonához. A friss adatok szerint a világ tíz leggazdagabb emberének összesen közel 950 milliárd dollár vagyona van, ebből 172 milliárdot csak idén szereztek.
