Egységes megoldás a szórványosodás lassításában nincsen, minden régió és település esetében önálló javaslatokat kell kidolgozni — mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a kormány által életre hívott, a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Szór-vány Tanács alakuló ülése után. Hozzátette: ahhoz, hogy kormányszinten is foglalkozni lehessen a szórványosodás ügyével, szakértőket kerestek a Szórvány Tanács tizenöt tagjának kiválasztásakor. Az alakuló ülésen a tanács egyhangúlag Göncz László szlovéniai magyar parlamenti képviselőt választotta meg elnökének.

Gémesi megemlítette, hogy a tanácsadó testület előzetesen véleményezni fogja a Szülőföld Alap stratégiai anyagait. Évente egy-két kiemelt programra javaslatot tehet, s véleményezi a szórványra vonatkozó 2009-es támogatási elképzeléseket. A szórványosodás sajátosságának nevezte a regionális szemléletet, azaz a lakhelyhez kötődést, amely sok esetben erősebb, mint a nemzeti kötődés, ezért kettős vagy többes kötődések alakulhatnak ki a szórványban élő közösségek tagjainál. Erősíteni kell a kötődést a magyar nyelvhez és kultúrához — mondta.

Göncz László azt mondta, hogy a határon túli magyar közösségekre egyre inkább a szórványosodás jegyei jellemzőek. Kiemelten fontosnak nevezte az oktatást, a kultúrát, a vallást mint megtartó erőt, és az együttműködést a többségi nemzetekkel. Úgy fogalmazott, minden szomszédos nemzetnek van szórványa a Kárpát-medencében. A Szórvány Tanács létrehozását kormányciklusokon átnyúló kezdeményezésnek nevezte a szlovéniai magyar képviselő, aki szerint az a kérdés, hogy mennyire lehet a magyar nyelv és kultúra presztízsét megőrizni a Kárpát-medencében.

A Szórvány Tanács tizenöt tagja között — Ausztria kivételével — minden szomszédos országban élő magyar közösség képviselője megtalálható; a Kárpát-medencén kívül élő csángókat Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének programvezetője képviseli a testületben.