Nemrégiben szóltam a nyugat-európai templomok sorsáról. Most, állami és egyházi ünnepünk kapcsán ismét meg kell tennem ezt. Kulcsár Anna a Magyar Nemzet hasábjain beszélget Horváth Attila jogtörténésszel, alkotmánybíróval Szent István ezeréves államáról: „Az Árpádok leszármazottjaként a római pápától kért koronával avatták magyar királlyá Géza fejdelem fiát, Istvánt, aki ezer évvel ezelőtt létrehozta a magyarok államát.
Ezzel az addig jórészt vándorló, pogány népességet a Kárpát-medence keretei között keresztény országgá szervezte. A koronázással a jog szerint is elismerték Magyarországot keresztény államnak. A koronát maga István kérte, mert tudta, hogy egyrészt a nyugati kereszténységhez kell csatlakoznia, másrészt pedig Magyarország csak akkor lesz igazán szuverén, ha a pápától kapja a koronát, nem pedig a német-római császártól.” Másik sarokkő, hogy „csupán az az ország lehetett szuverén állam, amely legalább tíz egyházmegyét alapított és létrehozott egy érsekséget is.” István végül nem is egy, hanem két érsekséget alapított, és kiépítette a teljes egyházszervezetet. Ő tehát zseniálisan oldotta meg a magyar megmaradás feladatát. Az akkor egyetlen lehetséges utat választva keresztény és nyugati államot alapított.
Horváth Attila is azt tartja a legfőbb tanulságnak, hogy a fennmaradáshoz mindig meg kell őrizni a szuverenitás lehetséges legnagyobb mértékét és megkötni a szükséges kompromisszumokat. És ma ismét a szuverenitásunk, a megmaradásunk, a kereszténységünk a tét. Most azonban nekünk kell lennünk azoknak, akik a V4-ekkel együtt megmentjük a nyugati kereszténységet, egyáltalán a nyugati civilizációt az eltűnéstől. Bármilyen megdöbbentő, de legalább múzeumi szinten: hogy emlékezni tudjunk rá. Államalapításkor Istvánnak szinte korlátlan hatalma volt. De azzal, hogy megkoronáztatta magát, elismerte maga fölött az isteni törvényeket. Ma „az Alaptörvény erős nemzeti öntudatot, szuverenitásérzetet ad Magyarországnak. A történeti alkotmány garantálja Magyarország szuverenitását az Európai Unión belül is.”
Másik újságcikk arról szól, hogy több száz éves templomokat rombolnak le Nyugat-Európában különböző indokokra hivatkozva, sokszor a helyiek tiltakozása ellenére. Nagy ritkán van, hogy megmaradhatnak az épületek, de üzletközpont, edzőterem, lakóház vagy kocsma lesz a katedrálisokból. Franciaországban ez a következő tíz évben a templomok tíz százalékát is érintheti, Németországban pedig ötszáz templomra vár ez a sors. Hollandiában mindez már 20–25 százalék közt van!
Eközben Közép-Európában egyre nagyobb hangsúlyt kap a keresztény örökség védelme – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. Magyarországon sorra épülnek az új templomok és egyházi épületek, de a korábban megakadt projektek is újraindulhatnak. Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein 2019-ig, kilenc év alatt 2800 templom újult meg és 120 új templom épült a kormány és az egyházak összefogásának köszönhetően.
A végső sikerhez azonban még egy sarkalatos dolog feltétlenül kell. Emlékezzünk Assisi Szent Ferencre: „Amikor a szegény Assisi Ferenc és a világ felett uralkodó III. Ince pápa találkozott, két véglet képviselői néztek egymásra, akik azonban a szívük mélyén összetartoztak. A felülről lefelé kezdeményező és az alulról felfelé bontakozó megújulás képviselői voltak ők, és egyesültek a közös műben: az Egyház megújításában.”