Az Összetartozás emlékhelye a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készült el az Országházzal szemben, az Alkotmány utca torkolatában.
A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő, négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településnevét vésték. Minden név egy-egy különálló gránittéglán jelenik meg, a három különböző téglaméret a település Trianon előtti utolsó statisztikai összeírás szerinti lélekszámát tükrözi. A sétány a Honvéd utca kereszteződésénél eléri az ötméteres mélységet. Ott van az emlékhely szíve, egy körüljárható, hatalmas, hét szegmensből álló, meghasadt gránittömb, közepén égő örök lánggal, amely a szegmensek közötti réseken keresztül látható. A talajszint alatti kialakítás elsődleges oka az Országházra való rálátás zavartalanságának biztosítása volt, de a sétány zsákutcás kialakítása tudatosan hívja meg a temetés-feltámadás gondolatot. Az örök lángot körülölelő gránittömb hasadékai is szimbolikus üzenetet hordoznak, a hét szegmens bevallottan a szomszédos államokat – utódállamokat – a középső, a lángot hordozó tömb pedig a megmaradt Magyarországot szimbolizálja. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.
