Miután a múlt hét elején Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök úgy látta, hogy Magyarországra nem gyűrűzhet be a globális pénzügyi válság, mert a magyar bankok stabilak, s a hitelpolitikájuk nem annyira laza, mint az Egyesült Államokban, újra az ellenzéki pártokat vádolta a válsághangulat kialakításáért, hét közepére a magyar tőzsdeárak is vészesen kezdtek esni, ráadásul részvényei nagy arányú felvásárlásával valakik csődbe akarták juttatni a legstabilabb magyar bankot, az OTP-t.
Csányi Sándor bankelnök szerint előre elhatározott akcióról volt szó, ezért feljelentést tett a rendőrségen, s egy tévényilatkozatában azt állította, tudja, kik állnak a gyanús tranzakciók mögött. * Ezek után fordulat állt be a kormányfő helyzetmegítélésében is, Gyurcsány hirtelen felismerte, hogy a válság érintheti és maga alá temetheti Magyarországot is, ezért azonnal tizenkét pontos programot jelentett be a parlamentben — lényege: átalakítják a költségvetést, nem lesz adócsökkentés, befagyasztják 2009 júliusáig a béreket, s a kormány garantálja a bankbetétek biztonságát. A parlamenti pártok — amint arról már hírt adtunk — egyetértettek abban, hogy válság van, és nemzeti összefogásra lenne szükség, bár a megoldásokat másképpen gondolják, sem a Fidesz, sem az SZDSZ nem ért egyet az adócsökkentések elhalasztásával. * Ezek után került sor az MSZP válságkezelő tanácskozására, ahol Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy szombatra ,,nemzeti csúcsot" hív össze, ahol a pártok képviselői és szakértőik mellett a gazdasági és pénzügyi elit reprezentánsai vesznek majd részt, hiszen, ahogyan Gyurcsány vasárnap este a magyar tévé A szólás szabadsága című műsorában fogalmazott: ,,...amikor egy hatalmas árhullám fenyeget, a falu lakói, félretéve ellentéteiket, egy emberként állanak ki a gátra elhárítani a veszélyt." * Az SZDSZ és az MDF már jelezte, részt vesznek a csúcson, a Fidesz és a kereszténydemokraták még nem döntöttek. * Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője úgy fogalmazott, hogy Gyurcsány és kormánya felfogni sem képes a válság súlyosságát, s kezdetben mintha a hetvenes évek kőolajválságára adott magyar válaszokat ismételték volna, miszerint mindez minket nem érint… * Egy bizonyos, a helyzet súlyos, nemzeti összefogásra lenne szükség, csakhogy a pénzügyi válság okozta bizalomvesztés a kormány s a miniszterelnök évek óta elmélyülő hitelvesztésével társul. * Mindenesetre az elkövetkező hetekben felül kellene emelkedni az ellentéteken, hiszen az ország jövőjéről van szó. A kormány meg is tette az első lépést, garantálta a bankbetétek biztonságát. * A legfontosabb most, akárcsak Amerikában és Európában, a pénzügyi rendszer stabilizációjának fenntartása s a bankok közötti bizalom helyreállítása. Szakértők szerint csak ez után kerülhetne sor a növekedő munkanélküliség kezelésére, a nyugdíjak stabilizálására. * Egyes, Gyurcsány politikáját bíráló elemzők úgy vélik, a bizalmi válsággal birkózó miniszterelnök a válságot is saját túlélésére, pozíciójának megerősítésére használja fel. * A lehallgatási botrány lekerült a napilapok címoldaláról és a tévék hírműsorából, sokan azonban egyre inkább úgy vélik, hogy az egész mögött egy Csányi Sándor ellenes támadás állott, az OTP elnöke meg akarta menteni a MOL-t, amelyet orosz cégek akartak volna felvásárolni. Hogy megtudjuk-e valaha, mi volt ez az egész, ismerve a magyar belpolitikai boszorkánykonyhát, kétséges. * Tovább tart az ún. Négy mancs elnevezésű osztrák állatvédő alapítvány és a magyar libamájgyártó cégek harca. A Négy mancs állatvédői elutasítják a libatömést. Elemzők szerint azonban osztrák piaci érdekek is állhatnak háttérben.
