Ciolacu tavaly év végén vette át a párt vezetését ideiglenes elnökként Viorica Dăncilă volt miniszterelnöktől, aki a tavalyi novemberi elnökválasztás elvesztése után mondott le. Ciolacu tavaly május óta a képviselőház elnöki tisztségét is betölti, amelyet Liviu Dragnea volt SZDP-elnöktől vett át, miután Dragneát korrupció miatt börtönbüntetésre ítélték.

A szociáldemokraták kongresszusát virtuálisan, több helyszínről tartották meg a járvány miatt. Az 1460 küldött elsöprő többsége, 1310 személy Ciolacunak szavazott bizalmat, ellenfele, Eugen Teodorovici volt pénzügyminiszter mindössze 91 voksot kapott, 49 érvénytelen szavazatot számoltak. A kongresszus előtt Teodorovici azzal vádolta meg a szociáldemokratákat, hogy szabálytalanul szervezték meg a kongresszust, a bíróságon kérte, hogy halasszák el a kongresszust, de keresetét a bukaresti törvényszék pénteken elutasította.

Ciolacu programbeszédében kifejtette azon meggyőződését, hogy Romániának szüksége van egy erős baloldali szociáldemokrata pártra, az SZDP-re. Kijelentette, hogy az alakulatnak változtatnia kell a tagokhoz és a választókhoz való viszonyulásán. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás ügyeit a bíróságon és nem a pártnál vagy a televízión keresztül kell rendezni. A román média ezt az üzenetet úgy értékelte, hogy az új elnök elhatárolódott Dragneától, akit azzal vádoltak, hogy alárendelte saját hatalmának az igazságszolgáltatást, és az igazságügyi törvényeket úgy akarta alakítani, hogy elkerülhesse a börtönbe zárását, ami végül nem sikerült neki. A román sajtó szerint Ciolacu korábban Dragnea bizalmasának számított, de kettejük viszonya megromlott 2017-ben, amikor Dragnea az SZDP elnökeként leváltotta a miniszterelnöki tisztségből Mihai Tudose volt miniszterelnököt.

Elemzők szerint az SZDP legfontosabb célja, hogy jól szerepeljen az idei szeptember 27-i önkormányzati, majd az év végi parlamenti választásokon. Ciolacu nehéz helyzetben vette át a pártot, mert az SZDP a 2016-os parlamenti választási eredményhez képest elvesztette választóinak mintegy felét, jelenlegi támogatottságát 22–25 százalékra becsülik. Pillanatnyilag ők számítanak a második legnagyobb pártnak a kormányzó Nemzeti Liberális Párt után, amelynek támogatottságát 33–35 százalékra becsülik a felmérések.