A sepsiszentgyörgyi emberek közismert térképén még nincs kellőképpen jelen a Vojkán utcai zsidó temető, ezért az elkövetkező időszakban az önkormányzat hangsúlyt fektetne arra, hogy a sírkert egyfajta közösségi térré váljék – jelentette be múlt héten Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Aurel Vainer megyeszékhelyen tett látogatása kapcsán fejtette ki: nem szabad feledni azokat a borzalmakat, amelyek 75 évvel ezelőtt történtek, és amelyek nyomán több mint hatszáz ártatlan embert, köztük félszáz 14 évnél fiatalabb gyermeket hurcoltak a biztos halálba Háromszékről.
Látogatása során Aurel Vainer a polgármester, valamint Herman Rosner, a helyi zsidó közösség vezetője társaságában kereste fel a zsidó temetőt, illetve az ott 2014-ben, a deportálások hetvenedik évfordulóján felavatott holokauszt-emlékparkot. Ezt az 52, tizennégy évnél fiatalabb háromszéki zsidó gyermek iránti kegyeletből alakították ki, akiket 1944-ben Auschwitzba deportáltak, s onnan soha nem tértek vissza. Emléküket 52 tuja őrzi, melyeknek tövébe síremlékeket állítottak az áldozatok neveivel.
A látogatást követően Vainer úgy értékelte: a holokauszt emlékének fenntartása jó kezekben van. Úgy látja, gyakran sikerül emlékeztetni a közösséget arra a határtalan, megmagyarázhatatlan népirtásra, amelyet a náci hatalom, valamint a csatlós államokat uraló szövetséges rezsimek képviselői elkövettek. Úgy vélte, a sepsiszentgyörgyi emberek nem feledik a zsidó közösség tagjainak gettóba zárását, majd a koncentrációs táborokba való elhurcolását, amint az sem, hogy mily kevesen tértek vissza, és megtesznek minden tőlük telhetőt az áldozatok emlékének őrzéséért.
A találkozó kapcsán Antal Árpád csütörtökön elmondta: az együttműködés folytatásáról biztosította a zsidó közösség vezetőit. Az elöljáró ugyanakkor úgy értékeli, hogy sem a temető, sem az emlékpark nem eléggé ismert a helyiek számára. Felidézte, hogy az elmúlt években a holokausztdeportálások 65., 70., illetve idén, a 75. évfordulóján is próbáltak tenni annak érdekében, hogy a Háromszékről elhurcolt zsidó emberek emlékét méltóan megidézzék.
A polgármester szerint, ha valaki kimegy a temetőbe, láthatja, hogy az elhurcolt 52 gyermeknek magyar keresztneve volt, ami kétségtelenné teszi, hogy a háromszéki izraeliták magyar anyanyelvűek voltak, a magyar közösség részét képezték. Úgy véli, a közösségnek kötelessége ápolni az emléküket, illetve fontos lenne, ha a sírkertet sikerülne közösségi térként elhelyezni a város térképén. A maga részéről azt szeretné, hogy amint az élet visszakerül a normális kerékvágásba, a tanintézetek rendezvényeket szervezzenek, amelyek ráirányítják a figyelmet a holokausztra, valamint megidézik az egykori zsidó közösség emlékét. Fontos időközönként felidézni azokat a borzalmakat, amelyek 75 évvel ezelőtt történtek, és életben tartani az emlékezetet, ezt pedig csak úgy lehetséges, ha a fiatalokat is bevonják – tette hozzá.
