Idén áprilisban világszerte mintegy 1,5 milliárd gyermek kényszerült arra, hogy otthon tanuljon, az iskolák bezárása volt ugyanis a koronavírus-járvány elleni védekezés egyik első intézkedése. Ez valóban hozzájárult a vírus terjedésének lassulásához, de az oktatási szakértők elkezdtek aggódni, hogy az iskolák bezárása hosszabb távon több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Az országok egy részében már megkezdődött, máshol a napokban, hetekben indul az új tanév. Szétnéztünk, hol hogyan próbálják csökkenteni a járványveszélyt.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, minél kisebb egy gyermek, annál kisebb a rizikó iskolába küldeni, ám hogy miért, arra még a kutatók sem tudják a pontos választ. A koronavírus alig szed áldozatot a kicsik között, a University College London és a London School of Hygiene and Tropical Medicine adatai szerint pedig a gyermekeknél feleakkora az esélye, hogy elkapják a vírust, mint a felnőtteknél. Ugyanakkor a járvány nem csak attól kaphat újabb löketet, hogy a gyermekek megfertőződnek, hiszen ott vannak a tanárok, a iskolai személyzet és a szülők is.
A kicsik védettebbek
Franciaországban, Crépy-en-Valois-ban még február végén, az iskolák bezárása előtt lett koronavírusos két középiskolai tanár. Később a Pasteur Intézet kutatói megvizsgálták az iskola tanulóit, tanárait és más alkalmazottjait, valamint a körzet hat általános iskolájának munkatársait, diákjait. Arra jutottak, hogy a fertőzés a középiskolában terjedt szét, a diákok 38 százalékában, a tanárok 43 százalékában, az iskolai alkalmazottak 59 százalékában találták meg a vírus antitesteit. Az általános iskolások körében ez az arány 9, tanáraiknál 7, a további alkalmazottaknál 4 százalék volt. Három általános iskolás gyermeknek tünetei is voltak, kettőjüknek idősebb testvére tanul a középiskolában, egyikőjüknek pedig a nővére dolgozik ott. Mindezek alapján a kutatók azt gondolják, hogy az idősebbek inkább adhatták át a fertőzést, mint a fiatalabbak. Hasonlót tapasztaltak Izraelben is, ahol egy jeruzsálemi gimnázium 175 alkalmazottja és diákja fertőződött meg.
Franciaországban néhány másik országhoz hasonlóan úgy döntöttek, először a legfiatalabbakat engedik vissza az iskolába, részint a fenti statisztikák miatt, részint azért, mert a távoktatás nekik okozhatja a legnagyobb gondot hosszú távon. A legkisebbek nagyjából két hónap után ülhettek vissza az iskolapadba, őket követték a 11–15 évesek, majd június végén a 15 évnél idősebbek. Nagyjából két hónapnyi nyári szünet után szeptemberben újra kezdődik a tanítás a francia gyermekeknek, hasonló, de nem olyan szigorú szabályokkal, mint májusban: az osztálylétszámot nem korlátozzák, az egyméteres távolságtartás sem kötelező, csak ajánlott, ha pedig a terem mérete miatt nem lehet betartani, akkor 11 éves kor felett maszkot kell viselni az órákon, és ezen kor felett az iskola kül- és belterületén is szükséges az arc eltakarása. Ugyanakkor a májusi újranyitással szemben most már kötelező visszavinni az iskolába a gyermekeket.
Nagy-Britannia különböző részein más-más időpontokban nyitnak az iskolák, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban az elmúlt napokban, Angliában viszont csak szeptemberben. Boris Johnson és kormánya legutóbbi álláspontja szerint kevés bizonyíték van a vírus iskolán belüli terjedésére, ezért teljesen ki akarják nyitni az iskolákat. A pedagógusok szakszervezete azonban ellenzi ezt, szerintük Johnsonék iránymutatása nem egyértelmű, ezért kénytelenek voltak egy saját rendszert kialakítani. Ha a járvány újból lendületet kap, egy rotációs rendszert vezetnének be, a diákok egy hétig bejárnának, egy hétig otthon maradnának, így kevesebben lennének egyszerre az iskolában. Russel Viner gyermekorvos professzor ugyanakkor azt mondta a BBC-nek, ez a megoldás nem csökkentené érdemben az egészségügyi kockázatokat. Johnson pedig úgy nyilatkozott, ha be kell is vezetniük újabb korlátozásokat, az iskolákat zárják be utoljára, előbb kerülnének sorra a kocsmák és az üzletek.
A rotációs rendszer különböző módozatait más országokban is bevetik, sőt, ezeket vegyítik is a nagyobb biztonság érdekében: vannak a már említett módok, mint az angol iskolák tervében, hogy csak egyes heteken, napokon kell bejárni, így van ez például Japánban, Svájcban, Belgiumban is.
Belgiumban a nap különböző szakában mennek be a gyermekek az iskolába, vagy legalábbis a szüneteiket, délutáni foglalkozásaikat rakják más időpontokra. „Buborékokban” tartják a diákokat, hogy minél kevesebb legyen a közeli kapcsolatuk, így könnyebb utánkövetni őket egy esetleges megbetegedés esetén, és megbízhatóbbnak tartják ezt a megoldást, mintha a gyermekre bíznák a távolságtartási előírások betartását.
Van, ahol először csak egyes korcsoportokat engednek vissza, ahogy májusban Franciaországban volt, és szintén így döntött Dánia, Norvégia, Belgium, Svájc és Görögország.
Akad, ahol az osztálylétszámot korlátozzák – általában 10–15 főben –, ennek az előnye nem csak az, hogy kevesebb kontaktjuk van a gyermekeknek, hanem az asztalok távolabbra helyezésével a távolságtartási követelményeket is könnyebb teljesíteni. Így tett szinte az összes olyan ország, amely még április-májusban újranyitotta az oktatási intézményeit, és így nyitnak meg szeptember közepén az olaszországi iskolák is, ami miatt egyébként komoly iskolapadhiány állt elő – hárommillió új, egyszemélyes asztalra van szükségük –, és 50 ezer tanárt is felvesz ideiglenesen az állam.
Ausztriában is fokozott odafigyeléssel, de normális tanévkezdésre számítanak: az előkészületek alapján az iskolákban is figyelembe veszik majd a koronavírus-jelzőrendszert, és egy katalógus fogja tartalmazni azt, hogy a különböző jelzések esetén milyen szabályok érvényesek. Így például kell-e szájmaszkot viselniük a tanulóknak a bejáratnál vagy a folyosókon, megtarthatják-e a szabadban a testnevelés- és az énekórákat. Piros jelzés esetén kerülne sor regionális vagy részleges iskolabezárásokra.
Lengyelországban egyelőre azt tervezik, hogy hagyományos formában, az egészségügyi szabályok betartásával, távolságtartással, sok kézmosással, de szájmaszk kötelező használata nélkül kezdődik az oktatás szeptemberben.
Teljesen külön utas Svédország, ahol eleve kevés korlátozást vezettek be, így az iskolák is nyitva maradtak. Anders Tegnell, a svédek vezető epidemológusa szerint ugyanis a gyermekek nem táplálják a járvány terjedését. Csak a 16 éven felülieknek rendeltek el távoktatást, és a maszkhasználat is önkéntes volt. Egyre több svéd szakértő szólal viszont fel, hogy elővigyázatosabbak is lehetnének, és a nyári szünet után a maszkviselést, osztályonkénti menzahasználatot és szabadtéri testnevelésórákat is előírhatnának az iskolákban.
Németországban négy tartományban most kezdődött újra az oktatás. A négyből csak egyben kötelező maszkot hordani, Északrajna-Vesztfáliában, míg Berlinben, Brandenburgban és Schleswig-Holsteinben legfeljebb a tanórák kezdetéig kell viselni, ez azonban változhat, ha növekedik a napi esetszám.
Spanyolországban az iskolakezdést a koronavírus-járvány aktuális adatai fogják meghatározni, a normál oktatástól kezdve az online tanulásig minden lehetőségre felkészültek. Mind a 17 autonóm tartománynak el kellett készítenie saját tanévkezdési tervezetét.
Magyarországon egy járványügyi intézkedési terv betartásával kezdődik az iskola. A dokumentum szerint az ország helyzete biztonságos, ezért szeptember elsején a hagyományos nevelés-oktatás megkezdése indokolt. Az osztálytermekben lehetőség szerint gondoskodni kell a tanulók lazább elhelyezéséről nagyobb termek vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségek bevonásával. A közösségi terekben egyszerre csak annyi gyermek, tanuló tartózkodhat, hogy betartható legyen az 1,5 méteres védőtávolság. A tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. Az intézmények bejáratánál vírusölő hatású kézfertőtlenítőt kell biztosítani, annak használatára fel kell hívni a figyelmet, az étkezéseket pedig úgy kell megszervezni, hogy az osztályok, óvodai csoportok keveredése elkerülhető legyen, sorban állás esetén a védőtávolság betartható legyen.
