Bartha Katalin Ágnes Sepsiszentgyörgyön nőtt fel, édesanyja magyartanár, édesapja geológus volt, egyik nagyapja nyelvész, történész, levéltáros. A Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar–angol szakán diplomázott. Szakdolgozatát részben színházi témában írta, Shakespeare erdélyi fogadtatásáról monográfiát írt. Május óta a kolozsvári Színház és Film Kar dékánhelyettese, ahol jelenleg épp új diákok toborzásán fáradozik.
– Mi vonzott a színházi pálya felé?
– Már középiskolás koromtól vonzott az irodalom mellett a színház. Remek tanáraim voltak, a családi környezet miatt is természetesnek tűnt számomra, hogy a Mikóból a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakára felvételizzem, a nővérem is oda járt. Egy csíkszeredai magyar országos olimpián láthattam a Bocsárdi László rendezte, felújított Übü királyt, ami elemi erővel hatott rám, olyan színházi élmény volt, ahol a játék húsba maróan tragikus és derűs is tudott egyszerre lenni, ledőlt a negyedik fal, s hat-hetedikesként a lélegzetem elállt, gondolkodásra, megszólalásra serkentett. A rendszeres színházlátogatás mellett a színháztudomány iránt való érdeklődésemet a bölcsészkaron zajló, Egyed Emese által vezetett színházi kutatói kör befolyásolta erőteljesen. Szakdolgozatomat egy 18–19. századi drámaszerző, K. Boér Sándor érzékeny játékairól írtam, aki rövid ideig, 1795-ben a kolozsvári színház igazgatójaként is működött. Később Shakespeare 19. századi erdélyi fogadtatásából doktoráltam. A színháztörténeti kutatás beszippantott, továbbra is szeretek múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban színházi forrásokkal dolgozni.
– Hogyan kerültél kapcsolatba a kolozsvári színművészeti egyetemmel? Hogyan vezetett az utad a mostani tisztséged elnyeréséig?
– Tudományos munkásságom, több színháztudományi és interdiszciplináris projektben, nemzetközi konferenciákon való részvételem, a bölcsészkaron folytatott oktatói tevékenységem, a kolozsvári Szabédi László Emlékházban éveken át tartó kutatásaim s ezek publikációkban, könyvekben testet öltött eredményei nyomán előbb arra kértek fel, hogy társult oktatóként magyar színháztörténetet tanítsak az egyetemen, majd 2019-től teljes állású oktató lettem. 2020 májusában neveztek ki a Színház és Film Kar dékánhelyettesének. Ha már a beosztásomat kérded, akkor elmondhatom, hogy én egy egyenrangú viszonyokban gondolkodó társas lény vagyok, kevésbé érdekeltek hatalmi harcok, pozíciók. Valahogy mégis megtaláltak a feladatok, s kevésbé a tisztséget, mint inkább a feladatvállalást tekintem lényegesnek.
– Mi tartozik a munkakörödbe?
– A kötelező oktatói, kutatói és társadalmi tevékenység mellett a Karon az oktatásért, nemzetközi kapcsolatokért és a magyar tagozatért felelek.
– Miért lehet vonzó a kolozsvári színi a fiatalok számára?
– Kolozsvár többnyelvű és gazdag színházi és filmes hagyományokkal rendelkezik, igazán sokszínű és progresszív hatások érhetik a hallgatókat. Nem mellékes, hogy az intézmény egy olyan struktúra integrált része, mint a BBTE, mely a romániai egyetemek közül egyedüliként került fel a világ legjobb egyetemeit összesítő rangos Sanghaji listára. A karon zajló művészeti oktatás annyira nyitott, hogy a folyamatosan megújuló nemzetközi színházi és filmes gondolkodás egyik szellemi és gyakorlati műhelyének tekinthető. A szakterületeiken elismert művészek, kutatók, oktatók, pedagógusok dolgoznak együtt a hallgatókkal, akik az egyetemi évek során maguk dönthetik el, hogy milyen irányban szakosodnak. Kecsegtető számukra a nemzetközi együttműködések lehetősége is.
– A teatrológia szakon tanítasz. Valószínűleg kevesen tudják, hogy mit is jelent a teatrológia vagy színháztudomány szak. Milyen munkakörökben dolgozhatnak, akik itt végeznek?
– A színháztudomány ma nem egy elszigetelt tudomány, hanem a humán és társadalomtudományok, művészeti-tudományos diskurzusok tágabb kontextusába illeszkedik: a színház területén, a társadalomban, mediális környezetünkben és a többi diszciplínában is zajló változásokra egyaránt reflektál. Ilyen értelemben maga a szak és a megújuló oktatási modell igyekszik a színház fogalmának tágulásával, kereteinek fellazulásával és tudományköziségével lépést tartani. Az itt végzettek sokféle pályán dolgoznak: kulturális újságíró, kritikus, színháztörténész, dramaturg, drámapedagógus, színházi nevelési szakember, színházi rendező, színházmenedzser stb. A hagyományosabb tárgyak mellett, ahol dramaturgiával-jelenetírással, színházelmélettel, színháztörténettel, kulturális újságírással és menedzsmenttel, szervezéssel foglalkozhatnak, a hallgatók alkalmazott színházi és kollaboratív alkotói formákat is kipróbálhatnak. Dramaturgi gyakorlaton is részt vehetnek a színészképzésben tanuló kollégáikkal együtt, kötelező szakmai gyakorlatuk során előadások próbafolyamatát követhetik végig, műsorfüzetet írhatnak, kipróbálhatják magukat sajtóban, művészeti intézmények és események szervezőcsapatának tagjaiként. Az elméleti oktatáshoz tehát szervesen kapcsolódik a gyakorlati oktatás is a kolozsvári színháztudomány szakon.
– Azért biztosan vannak kimondottan elméleti tantárgyak is, mint például a színháztörténet...
– Amióta színháztörténetet tanítok, erőteljesen érzékelem annak az igényét, hogy az írott és vizuális forrásokat testbe-hangba, mozgásba, dikcióba ültessük át. Arra törekszem, hogy a kötelező olvasmányok mellett minél több színházi forrásként hasznosítható dokumentummal lássam el a hallgatókat minden egyes kiválasztott témában, hogy elmélyülhessenek abban, s amiből a későbbiekben építkezni tudnak. A vizsgákon a teatrológusok a színészhallgatókkal közösen egy produktív-kollaboratív produkcióban demonstrálják például az egykori színjátszói gyakorlatról való megértéseiket. A rekonstruktív típusú gyakorlati kutatás – melyben szövegkönyvek, korabeli színészeti tankönyvek, képek stb. segítik a diákokat – egy olyan lehetséges módja a színháztörténetről való tudás megszerzésének, ahol a hallgatók egyszerre gyakorlói pozícióban és a kutató külső helyzetében is működnek. Azt gondolom, hogy ez a fajta közös gondolkodás, kísérletezés, a produkció bemutatása és az erre vonatkozó reflexiók megfogalmazása gyakorlati és elméleti szempontból is igen hasznos a résztvevők számára, amint maguk egyfajta gyakorlói tudássá alakítják át az elméletet.
– Miből áll a felvételi a színháztudomány szakra? Hány embert vártok most ősszel a teatrológiára?
– Hat ingyenes és három fizető helyre hirdetünk felvételit, de nagy eséllyel az utóbbiak is ingyenesek lesznek. A jelentkezés szeptember 7–9. között zajlik, az eredményhirdetés szeptember 14-én lesz. A BBTE hivatalos felületén zajló online beiratkozáshoz egy szakmai motivációs levelet kell mellékelni a beiratkozási iratok mellé, amelyből kiderül, hogy a színház területén mi érdekli leginkább a jelentkezőt. Ebben be kell mutatnia a leendő hallgatónak a kulturális érdeklődését, olvasási preferenciáit, egyéb kulturális fogyasztói szokásait és a szakhoz kapcsolódó elvárásait. Az értékelésnél fele-fele arányban számít a motivációs levél és az érettségi átlaga.
