Hétfő délelőtt felhívást intézett Klaus Iohannis államfő a törvényhozókhoz, hogy ne váljanak az SZDP „bűnsegédeivé”, és a parlamenti ülésén ne szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt. Az elnök elismerte, hogy a bizalmatlansági indítvány demokratikus kezdeményezés, de szerinte a jelen helyzetben „szélsőséges populizmus és cinizmus” lenne a koronavírus-járvány okozta egészségügyi válságot politikai válsággal is tetézni. Az elnöki hivatal honlapján olvasható közleményében az államfő rámutatott: néhány héten belül parlamenti választásokat rendeznek Romániában. Ilyen körülmények között szerinte a kormány megbuktatására tett kísérlet azt igazolja, hogy az SZDP-t csak a hatalom, a közpénzek elosztása feletti ellenőrzés visszaszerzése érdekli, és ennek érdekében kész káoszba taszítani az országot egy olyan időszakban, amikor Románia az utóbbi három évtized legnehezebb időszakát éli.

A hétfő délutáni ülést az NLP mellett a teljes jobboldal, a kisebbségi képviselők és az RMDSZ is bojkottálta.

Kelemen Hunor a parlament együttes ülése előtt a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: az RMDSZ elégedetlen a Ludovic Orban vezette kormánnyal, amely megérdemelné, hogy leváltsák, de a szövetség távol akarja tartani magát az NLP és az SZDP közötti hatalmi harctól, és nem akar segédkezet nyújtani ahhoz, hogy az NLP áldozati szerepben tetszeleghessen.

„Április óta a múlt hétig az SZDP és az NLP sok esetben nagyon közel állt egymáshoz. Amikor például – hogy egy kortársat idézzek – valaki Erdély elrablásának kreténségével áll elő, akkor nagyon gyorsak, azonnal szavaznak, többséget alakítanak. Persze, nagyon ravasz módon próbálnak minket bevonni ebbe a háborúba, de ma hagynunk kell őket, hogy nélkülünk boldoguljanak a bizalmatlansági indítványukkal” – mondta Kelemen Hunor arra utalva, hogy a román pártok az RMDSZ több törvénytervezetét elutasították, miután Klaus Iohannis államfő azzal támadta szociáldemokrata ellenfeleit, hogy kiárusítja Erdélyt a magyaroknak. A „kreténség” minősítés pedig Iohannistól származik, aki 2014-ben, államfővé választása előtt így ostorozta azokat a politikusokat, akik Erdély elszakításával riogatva próbáltak szavazatokat szerezni.

Kelemen Hunor úgy vélte: az NLP mindenképpen kormányon marad az év végi parlamenti választásokig, de ha a bizalmatlansági indítvány megszavazása miatt csak korlátozott, ügyvivői hatásköre marad, akkor minden kudarcáért, a járványhelyzet romlásáért, a halottak növekvő számáért, a gazdasági csődért azokat teheti felelőssé, akik megszavazták a kormánybuktatást. „Nehezen tudnánk mi ezt az esélyt megadni a kormánypártnak, ezért inkább távol maradunk a voksolástól” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.

A legnagyobb frakcióval rendelkező SZDP-nek a papírforma szerint – két másik baloldali párttal együtt – elegendő törvényhozója lenne a kormánybuktatáshoz, de a hétfői ülésen több törvényhozójuk is hiányzott. Marcel Ciolacu pártelnök bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy zárják ki a pártból azokat, akik beteget jelentettek, és távolmaradásukkal ellehetetlenítették a bizalmatlansági indítvány megszavazását.

A parlament együttes ülése a törvényhozók több mint felének – legalább 233 képviselőnek és szenátornak – a részvétele esetén határozatképes. Hltfő délután azonban mindössze 226-an voltak jelen. Bár a bizalmatlansági indítvány megvitatásához nem volt szükség határozatképes létszámra, szavazni úgysem lehetett volna róla, ezért az ülést berekesztették.

A kormánybuktatást a járványhelyzet rossz kezelésére, a gazdasági és egészségügyi „káoszra” hivatkozva, az NLP-kormányt korrupcióval vádolva az SZDP kezdeményezte. Először fordult elő, hogy a parlament rendkívüli ülésszakán terjesszenek be bizalmatlansági indítványt: ennek alkotmányosságát az NLP megkérdőjelezte, de óvásukat még nem bírálta el az alkotmánybíróság.

Szeptember elsején megkezdődik a parlament rendes őszi ülésszaka, így további alkotmányossági vitákat szülhet az, hogy egyáltalán napirendre kerülhet-e még egy másik (rendkívüli) ülésszakon beterjesztett bizalmatlansági indítvány. Politikai elemzők szerint az SZDP-t eddig ideiglenes elnökként vezető Ciolacu számára azért volt fontos a harcos, kormánybuktatástól sem visszariadó ellenzéki szerep, hogy erőt mutasson fel párttársai előtt az SZDP augusztus 22-én lezajlott tisztújító kongresszusa előtt. Egyelőre nem világos, hogyan próbál az ellenzéki vezető kihátrálni a mostani helyzetből: visszavonja, újra beterjeszti vagy ismét napirendre próbálja tűzni az elnapolt bizalmatlansági indítványt. Ciolacu azt ígérte: az SZDP néhány napon belül dönt a folytatásról.

Vesztésre áll az SZDP

Az Europa FM kereskedelmi rádió megrendelésére az IMAS közvélemény-kutató által készített felmérés szerint a jelenleg mindössze 20 százaléknyi parlamenti mandátummal kormányzó NLP továbbra is magabiztosan áll az első helyen, a biztos szavazók közül 33,6 százalék szavazna a liberálisokra, ha a következő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat. Júliusban 33,4 százalék volt a támogatottságuk.

A jelenleg még mindig a legnagyobb parlamenti pártnak számító SZDP támogatottsága csökkent, az elmúlt nyolc hónap legrosszabb eredményét mutatta ez a felmérés: a biztos szavazók 20,8 százaléka szavazna rájuk, miközben júliusban még 23,4 százalékon álltak.

A harmadik helyen a Mentsétek meg Romániát és az Egység és Szolidaritás Pártjának szövetsége (USR–PLUS) áll, amelynek támogatottsága 18,3 százalék. Az új pártnak számító választási szövetség népszerűségi mutatója enyhén növekedett júliushoz képest, hiszen akkor 17,2 százalék szavazott volna rájuk.

A parlamentbe bejutna még a Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök vezette balközép Pro Románia Párt, amelynek a támogatottságát 10,6 százalékon mérték az előző havi 9,7 százalék után. Ötödikként és egyben utolsóként bejutna a törvényhozásba az RMDSZ is, amelynek támogatottságát 5,7 százalékon mérték a júliusi 5,6 százalék után. A felmérés szerint nem lépi át az 5 százalékos bejutási küszöböt a Traian Băsescu volt államfő és EP-képviselő által védnökölt Népi Mozgalom Párt, amelynek támogatottsága 4,1 százalék, valamint a Călin Popescu-Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége, amely a voksok mindössze 2,4 százalékát gyűjtené be.