Első alkalommal szervezték meg a Székely búzaösszeöntés ünnepségét a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program részeként. A jeles eseményre Csernátonban a Haszmann Pál Múzeum kertjében került sor a koronavírus-járvány megelőzésére, terjedésének megakadályozására hozott minden előírás betartása mellett. Az összeöntés ünnepségét a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és Kovászna Megye Tanácsa szervezte. A rendezvényen a székely megyékből érkezett gazdák, világi és egyházi méltóságok vettek részt. A székely kisrégiókat képviselő búzaösszeöntők szimbolikus módon kereken harminc zsáknyi kenyérnekvalót öntöttek a közösbe.
Az ünnepség a Trianon-zászló felhúzásával kezdődött – a zászlóra Magyarország, illetve az elszakított országrészek címerei voltak hímezve. A zászlófelvonás ceremóniáját a csíkszéki Mátyás-huszárok végezték Jani András parancsnoksága alatt.
Az esemény moderátora Vaszi Levente volt, aki bevezető beszédében az esemény lényegére tapintva hangsúlyozta: „Csángóföldön élek, és tudom, mindennapjaimban érzem: magyar létünk megőrzéséhez, a tömbben létező, a szórványmagyarság továbbéléséhez összmagyar összefogásra van szükség.”
A szónokok sorában elsőként Becze István, az SZGE elnöke lépett mikrofon elé. Köszönetünnep a búzaösszeöntés – hangoztatta, elmondva azt is, hogy az egyesület tavaly kapcsolódott a Magyarok Kenyere programhoz, 2019-ben 56 tonna termény gyűlt össze jótékonysági célokra, nehéz helyzetben élők megsegítésére. Remélik, idén a székelyföldi termelők még több felajánlást tesznek jótékonysági célokra – húzta alá.
Tamás Sándor megyeitanács-elnök ünnepi beszédében elmondta: „Véget ért a száz évet tartó székelyföldi magyar magány korszaka. 1920 óta sokszor volt lejtő az életünkben, az igaz, de most felfelé megyünk, és jó az irány! Ma azt látjuk, hogy a székely gazdák dolgoznak, rendben tartják és igazítják a portájukat, házat építenek, művelik a földet, tisztelik a hagyományokat, iskolába küldik és tanulásra biztatják a gyermekeiket. A székelyföldi gazdaság teljesítményének megítélésben egyik legfontosabb kérdés, hogy hány magyar családnak biztosít megélhetést a föld: a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás. Minél többnek, annál erősebb a vidék, annál erősebb Székelyföld. Úgy látjuk, hogy közösen a gazdákkal, közösen a magyar kormány támogatásával a völgymenetből hegymenetbe fordítottuk a jövőnket. Most búzaszemekben is, együttműködésben is együtt van a magyar nemzet. Egyszerre dobban a szívünk. Isten óvja Székelyföldet!” – zárta beszédét Tamás Sándor.
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy „mi, magyarok mindig össze tudunk fogni, amikor baj van, de milyen jó dolog összefogni akkor is, amikor valami jót és szépet szeretnénk közösen megvalósítani. Egy ilyen jó ügy a Magyarok Kenyere program is, amely a Kárpát-medencei magyar összefogásról szól, arról, hogy közös erővel segítsük a rászorulókat. Ezt a gyűjtést itt, Székelyföldön is évek óta megszervezzük, és a székelyföldi gazdák példát mutattak összefogásból.”
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a maga során munkára buzdított: „Hiszem azt, hogy a mi székelyföldi gazdáink példaértékűen, összefogással, hittel adományozták ezeket a terményeket. A gazdák joggal várják el, hogy fogjunk össze ne csak az ünnepnapokon, hanem a hétköznapokon is. Nekünk az a felelősségünk, hogy tegyünk azokért, akiknek köszönhetően Székelyföldet nem bocsátják áruba. Aratnivaló sok van, de munkás kevés.”
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az egyik legrégibb és legszebb hagyományunknak nevezte a termés ünnepét. „Amikor ezt a hagyományt visszük tovább évente, akkor közösségünket éltetjük. Megerősítjük kötelékünket a Teremtővel, és megerősítjük értékeinket is, amelyek erős közösségként tartottak meg az elmúlt ezer évben a Kárpát-medencében, egy évszázada Romániában. Ma köszönetet mondunk a gazdáinknak, akik a világjárvány közepén sem hagyták cserben a magyar embereket” – emelte ki az RMDSZ elnöke.
Ünnepi beszédét követően Kelemen Hunor meglepetéssel állt elő: emlékéremmel tüntette ki a csernátoni múzeumot éltető Haszmann fivéreket hagyományápoló tevékenységükért.
Magyarország Országgyűlését Jakab István országgyűlési alelnök, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke képviselte. Az esemény lényegére tapintva fogalmazta meg: „Egy kenyéren vagyunk, egy a sorsunk, egy az örömünk, egy a bánatunk, egy a sikerünk, egy a kudarcunk, és közös
a felelősség.”
Jakab István volt az is, aki az első zsák búzát a közösbe öntötte. A kenyérnekvalót az anyaországból hozta, a székely búzával való összeöntés a magyar–magyar, magyar–székely összefogás erőteljes jelképe volt.
Az összeöntésre váró búza hagyományos, ráfos kerekű vásári szekéren érkezett a színpad elé. Az összeöntés ugyancsak korabeli, fonott, tapasztott belsejű szuszékba történt, őseink ezt használták a gabona tárolására. Jakab Istvánt követően a székely megyék választott elöljárói, majd a székek megbízottjai öntötték össze Csernátonba hozott búzájukat. Az utolsó zsák búzákat az SZGE képviselői töltötték a közösbe: Becze István elnök, Szabó Árpád és ifj. Orbán Miklós alelnökök, valamint Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, az SZGE alapító tagja.
Az összeöntést követően Böjte Csaba ferences szerzetes és Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora áldotta meg a búzát, valamint a három székely megyét jelképező három nagy méretű házikenyeret (a Diószegi Pékség felajánlását). Böjte Csaba nem csak az összeöntött búzára, a kenyerekre kérte Isten áldását, hanem az általa vezetet Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Magyarok Kenyere program keretében tavaly átadott jelentős mennyiségű terményadományért is köszönetet mondott. „Ígérem, hogy a lehető legjobb árfolyamban váltjuk be gyermekkacagásra, jó magyar szóra, imádságra, az önök örömére is. Köszönjük jóságukat” – fogalmazott a szerzetes. „Isten adja, hogy a feledés kora ne érintsen meg bennünket, ne törölje ki emlékezetünkből, hogy elődeink, őseink is hittel vetettek, arattak, őröltek, sütöttek és hittel éltek. A kegyelem Istene tegye emlékezetessé mindazt, amit a kenyér és a búza jelent. Ebből az emlékezésből származzék reménység, bizodalom és összetartás” – fogalmazott áldásában Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora.
Az áldásokat követően kulturális műsorral lepték meg a jelenlévőket a szervezők, majd közös ebédre került sor.
Könczei Csaba megkeresésünkre elmondta: a Magyarok Kenyere program keretében tavaly jelentős mennyiségű terményadományt ajánlottak fel a háromszéki gazdák, idénre a célkitűzés megduplázni ezt a mennyiséget. „Örvendetes a hozzáállás, a hasonló programok hozzájárulnak a gazdatársadalom összefogásához, az együttműködéshez, nem utolsósorban az önszerveződés elősegítéséhez” – értékelte Könczei.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program egész éven át zajlik, ennek során a Kárpát-medence magyarlakta településeiről gyűjtenek adományokat a gazdáktól, a felajánlások jótékonysági tevékenységet folytató szervezetekhez, önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került, rászoruló családokhoz jutnak.
