A pénzügyminisztérium múlt héten tette közzé az állami költségvetés végrehajtásának hét hónapra szóló adatait. Eszerint július végéig összesen közel ötvenmilliárdos hiányt halmozott fel a büdzsé, ami a nemzeti össztermék 4,7 százalékát teszi ki, és jelentős mértékben nagyobb, mint a tavalyi első hét hónapban. Az adatok szerint összességében a kiadási oldalon növekedés, a bevételi oldalon pedig csökkenés tapasztalható.
A GDP-arányos 4,7 százalék költségvetési hiány több mint fél százalékponttal több, mint egy hónappal korábban (akkor a hiány 4,17 százalékos volt), és a szakminisztérium számításai szerint év végére eléri a 6,7 százalékot. Szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a deficit akár 8 százalék fölé is futhat. Mi több, a költségvetési tanács a legutóbbi kiegészítést vizsgálva tegnap kiadott jelentésében 8,6–9,4 százalék közé várja az év végére kialakuló GDP-arányos deficitet, és figyelmeztet: a pénzpiacok nem biztos, hogy sokáig tolerálják a magas államháztartási hiányt.
A hiány pontos értéke egyébként 49,68 milliárd lej, miközben június végén 45,17 milliárd lej volt a deficit. Elszabadulását még jobban mutatja az a tény, hogy tavaly az első hét hónapban 18,14 milliárd lej hiánnyal számoltak, amely GDP-arányosan 1,76 százaléknak felelt meg.
Ami a kiadási oldalt illeti, az állam ebben az időszakban 224,83 milliárd lejt fizetett ki, ami 13,4 százalékkal több, mint a tavalyi első hét hónapban, GDP-arányosan pedig a kiadások 18,7 százalékról 21,3 százalékra növekedtek. A pénzügyminisztérium adatai szerint az állam a GDP 2,55 százalékának megfelelő összeget, mintegy 27 milliárd lejt költött a koronavírus-járvány kapcsán védekezésre valamint a gazdasági szférát segítő intézkedésekre.
Ugyanakkor csaknem hat százalékkal növekedtek a személyi költségek (abszolút értékben 63,2 milliárd lej volt ez a tétel), ami 0,33 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban (ez a január elsején bevezetett fizetésemelésnek tudható be), 30,1 milliárd lej anyagköltségekre és szolgáltatásokra ment el, ami nem kevesebb, mint 15 százalékkal több, mint tavaly (ezt az összeget főként a helyi költségvetések kiegészítésére, pontosabban az egészségügyi intézmények megnövekedett igényeire: gyógyszerekre, tesztekre, védőfelszerelésekre stb. költötték). A szociális szféra költségei még jelentősebben, 22,4 százalékkal, 79,99 milliárd lejre bővültek, ez a nyugdíjak tavaly szeptemberi emelésének, emellett pedig a vírusjárvány miatt felfüggesztett munkaszerződések után megítélt illetékeknek tudható be.
A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az állami beruházások mértéke ebben az időszakban elérte a 20,14 milliárd lejt, ami az utóbbi tíz év legmagasabb értéke, a növekedés 29,1 százalékos, abszolút értékben pedig 4,61 milliárd lejjel többet fordítottak közberuházásokra, mint a tavalyi év első hét hónapjában.
Az államháztartás bevételi oldalán azonban csökkenés mutatkozott. Július végéig az államnak 175,15 milliárd lej bevétele volt, 2,7 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi hasonló időszakban. Elsősorban az áfabevételek maradtak el a tavalyitól (29,86 milliárd lejjel, ami 16,4 százalékos csökkenést jelent), de a járványügyi adókedvezmények is csökkentették a bevételt. A társasági adóból származó bevételek 14,8 százalékkal estek vissza. A hazai gazdaság a második negyedévben 10,5 százalékkal zsugorodott a tavalyi év azonos időszakához mérten, ez éreztette hatását a bevételi adatokon. A társadalom- és egészségbiztosítás bevételei 64,78 milliárd lejre rúgtak, társasági adóból pedig 10,24 milliárd lej folyt be az államkasszába, mindkettő csökkenő tendenciát mutatott. Növekedtek viszont a jövedelemadóból származó bevételek (6,5 százalékkal, 14,34 milliárd lejre).
