Kelemen Hunor: Sepsiszentgyörgy és Háromszék egyféle példaképpé vált

2020. szeptember 3., csütörtök, Közélet

Sepsiszentgyörgy és Háromszék politikai vezetői az elmúlt években úgy dolgoztak, hogy a várost és a megyét meghaladó kérdésekben is megjelent, számított a véleményük; olyan intézményeket hoztak létre, amelyek jelentősége meghaladja a megyehatárokat, mindez pedig azt bizonyítja, hogy képesek nagyban is gondolkodni, nem csupán a helybeliek, hanem az erdélyiek érdekében is cselekedni – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap Sepsiszentgyörgyön, ahol Tamás Sándor megyei önkormányzati elnökkel és a megye négy városának polgármesterjelöltjeivel tartott sajtótájékoztatót.

  • Antal Árpád, Kelemen Hunor, Tamás Sándor, Bokor Tibor és Jeszenovics Róbert Károly. Fotó: RMDSZ
    Antal Árpád, Kelemen Hunor, Tamás Sándor, Bokor Tibor és Jeszenovics Róbert Károly. Fotó: RMDSZ

Kelemen Hunor szerint Sepsiszentgyörgy (és Csíkszereda is) egyféle példaképpé vált az utóbbi időben, olyan várossá, ahol látszik a haladás, de a megyére is sokan tekintenek irigykedve. Leszögezte: Háromszék mindig számíthat az RMDSZ országos vezetőségére, akár helyi, akár országos, akár Kárpát-medencei szinten kell megoldani valamit. A hónap végén esedékes önkormányzati választásokról elmondta: verseny volt, van és lesz, ettől megijedni nem kell – nyerni kell, és a maga részéről biztos abban, hogy a közösség támogatását el fogják nyerni. „Nekünk kistérségekben kell gondolkodnunk, és a különböző régióknak különböző prioritásaik vannak, de ismerjük ezeket, és jó válaszokat készítettünk elő” – nyilatkozta. Az RMDSZ 286 polgármesterjelöltet indít, ebből 220–235 helyen eséllyel. Jelenleg 217–218 magyar településvezető van az országban, ebből több mint 200 RMDSZ-es, és azon lesznek, hogy ne legyen kevesebb. Tanácsosjelöltje nyolcezernél több van a szövetségnek, amely négy megyevezetői tisztséget célzott meg: a biztosnak mondható Kovászna és Hargita mellett Maros és Szatmár megyében is jó esély van rá. Prioritás Marosvásárhely, mert ez kihat a háromszéki városokra is – szögezte le Kelemen Hunor, akinek megítélése szerint a függetlenként induló Soós Zoltánnak jó esélye van a polgármesteri tisztség elnyerésére (négy éve is kevés szavazaton múlott, amit egy román–magyar vegyes párt jelöltje vitt el), és az ő irányítása alatt Marosvásárhely középtávon ismét azzá válhat, aminek lennie kell: a térség kulturális, oktatási, gazdasági motorjává. Szatmárnémetit is meg kellene tartani, ott is jó volt Kereskényi Gábor teljesítménye. Hargita megyében azonban egy helyen rossz, kriminális, elfogadhatatlan helyzet alakult ki, mert bevittek egy vegyes pártot (a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártjáról van szó, amely Székelyudvarhelyen állított saját polgármesterjelöltet), azt üzenve, hogy a Felvidék útját kell járni – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke, aki szerint ez nem példátlan Udvarhely közelmúltjában (ahol a Német Fórum és a román Polgári Szövetség is indított már magyar jelölteket), mégis igen nagy „bűn, tévedés, hiba” ezt tenni.

Az RMDSZ elnöke a tanévkezdésről is beszélt: kifogásolta, hogy hat hónap alatt sem lehetett megoldani az oktatásban a közbeszerzéseket, és már ez is bizonyítja – az egészségügyi és a gazdasági problémák mellett – a kormány alkalmatlanságát.

Kelemen Hunor szerint a helyzetért nem csupán a Nemzeti Liberális Párt, hanem Klaus Iohannis államfő is hibáztatható, mivel eleinte nem kormányozni akartak, hanem csak előrehozott választásokat kieszközölni – és amikor kiderült, hogy kormányozni kell, nem tudnak megfelelni a feladatnak, hiszen ha nincs program, elképzelés, projektek, akkor nincs mit megvalósítani. Ennek eredménye az országban uralkodó káosz, ám ezen nem segített volna, ha az RMDSZ megszavazza az SZDP (elbukott) bizalmatlansági indítványát, mert ugyanaz a kormány maradt volna hatalmon a decemberi választásokig. Nem kívántunk járulékos áldozatai lenni az SZDP–NLP háborúnak, már csak azért sem, mert az elmúlt hónapokban sokszor, nagy egyetértésben szavazták le az RMDSZ-től eredő vagy éppen a magyarság ellen irányuló törvényjavaslatokat – magyarázta. Kelemen Hunor a decemberi választásoktól remél nagyobb stabilitást (nyolcévi politikai krízis után, amikor 12–13 kormányfő váltotta egymást, és így „egy vonalat sem lehetett meghúzni”), hiszen valószínűleg koalíciós kormány alakul, és akkor tekintettel kell lenni a másik pártra, illetve a választókra is, nem úgy, mint egy kisebbségi kormányzás idején, amit egyébként szintén Iohannis és az NLP erőltetett, hogy egyedül ők hozzanak döntéseket, most pedig improvizálnak, ami a dzsesszben alap, de a politikában halál – fejtegette. Elmondta még, hogy az RMDSZ nem zárkózik el semmi olyan forgatókönyvtől, amely az előrehaladást szolgálja, de a mindenáron való kormányzást nem keresik, habár természetesen szeretnék megvalósítani saját programjukat. Végül leszögezte: „A mi feladatunk most az, hogy megőrizzük a magyarság súlyát az önkormányzatokban, később pedig a parlamentben, mert bonyolult időszak következik az európai és a világpolitikában, és jó, ha hallatni tudjuk a hangunkat.”

A munka öröm és szolgálat – így indított Antal Árpád, aki tizenkét éve Sepsiszentgyörgy polgármestere, és negyedik mandátumáért indul. Elmondta: Sepsiszentgyörgy ma Erdély legnagyobb olyan települése, ahol a magyarság többségben él, és ez hatalmas felelősség is, amihez próbálnak felnőni. „Eddig is úgy dolgoztunk, hogy egyik kezünkkel védekeztünk – hiszen minél nagyobb projektbe vágtunk, annál nagyobb erők mozdultak meg ellenünk –, a másikkal építettünk. Ehhez kellett a háttér is, a többi önkormányzati vezető, a parlamenti képviselet, fontos a Budapesttel való kapcsolat, és az is, hogy képviselőink vannak Brüsszelben. Az erdélyi magyarság számára az a legfontosabb, hogy a közösségünket mi magunk vezessük” – jelentette ki.

Ami Sepsiszentgyörgyöt illeti, az elmúlt években a kultúra, a sport és az oktatás terén nagyon jó eredmények születtek, a következőkben a gazdasági fellendülés a cél.

A gazda az általa elvetett búzát maga szereti learatni – ezzel indokolja Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester, hogy miért pályázza meg harmadik mandátumát is. Az első főként csapatépítéssel, a bizalom helyreállításával, alapozással telt, a másodikban már haladás is mutatkozott, ennek egyik eredménye, hogy 2023-ig több mint 74 millió lej uniós támogatást kap a város, amiből tíz fontos objektumot tud megvalósítani. Gond van elég, a legnagyobb az ivóvízzel, de ennek megoldása már körvonalazódott, a másik nagy álom egy uszoda, amire van ígéret, és a szép kisváros udvartereinek megújítása is folytatódni fog.

Baróton is az alapozással kellett kezdeni, mert semmi nem működött jól: sem a vízellátás, sem a szemételhordás, sem a turizmus, az utak rosszak voltak, az iskolaépítés harminc éve vajúdik – összegzett Lázár-Kiss Barna András polgármester, aki szintén harmadszorra száll versenybe a tisztségért. A helyzetet nehezíti, hogy a városhoz tartozó falvakat városrészként kezeli a hazai jogrend, ami országos gond, de megoldódni látszik, 45 kilométernyi vezetékre pályáznak a Baróthoz tartozó öt falu vízellátásához, ezenkívül új víztisztító és derítőállomásra a városban. Több utcát leaszfaltoztak és korszerűsítettek – ebben a megyei tanácsnak is része van –, a legforgalmasabb városrészekkel kezdve. Amikor befejezik, kialakítják a városközpontot, már beszéltek róla Guttman Szabolcs műépítésszel (az ő tervei alapján újult meg a nagyszebeni óváros), a látványterv el is készült. Az erdővidéki elöljáró sikernek érzi, hogy a város, a falvak és a megye összefogásával a kórház, a mentőállomás és a tűzoltóság fenntartására irányuló folyamatok elindultak, sőt, a kórház két új osztállyal is gyarapodott (neurológiával és kardiológiával). Az iskola ügye is mozdul, a következő hónapban tetőt kap az épület, és jövő évben már ott kezdődhet a tanév. Vannak tervek, van vízió és van támogatás is – összegezett.

Kovásznáról Jeszenovics Róbert Károly alpolgármester volt jelen a sajtótájékoztatón, aki a következő négy évben is ebben a tisztségben kíván tevékenykedni. Elmondta: jó csapatuk van a fürdővárosban, az infrastruktúra, úthálózat, turizmus, kulturális tevékenység és az oktatás jó színvonalú, a helyi civil szervezeteket és egyházakat sikerült bevonni, a fiatalok hozzájárulása a város életéhez pedig kiemelkedő. A következő időszakban egy nyári bobpálya építését, a sípálya fejlesztését és az önkormányzat által megvásárolt kisvasút beindítását tűzték ki célul, ehhez kérik a lakosság támogatását.

A városoknak a kistérségek mozdonyainak kell lenniük – jelentette ki Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, többször is hangsúlyozva az együttműködés fontosságát. Beszámolt arról, hogy a megyei önkormányzat hol mennyit segített az utak korszerűsítésében, és elmondta, hogy a megye Potsa József  egykori főispánról elnevezett fejlesztési terve lejárt, de már leszerződtek egy új tervre a Babeș–Bolyai Tudományegyetemmel, amely a kistérségek fejlesztését is összehangolja a szomszéd megyékben zajló vagy tervezett nagyberuházásokkal. A vidombáki repülőtér és a Brassó–Bákó autópálya ugyanis új lehetőségeket hoz majd, amelyekre fel kell készülni és amelyekkel élni kell tudni.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2020-09-03: Közélet - Szekeres Attila:

Meglátni egymásban az embert (Manus Őrkői Cigány találkozó)

A magyar és a cigány himnusz bejátszásával kezdődött a 4. Manus Őrkői Cigány Találkozó első előzetese tegnap délután a sepsiszentgyörgyi KultúrParkban. A járványhelyzet miatt a szervezők kénytelenek voltak az október 1–4. közötti időszakra kitolni a múlt hétre tervezett rendezvénysorozatot, és addig hetente egy-egy megmozdulással igyekeznek felhívni arra a figyelmet.
2020-09-03: Közélet - Iochom István:

Tanévkezdés előtt a kantai iskolában (Kézdivásárhely)

A koronavírus-járvány alaposan átrendezte az életet a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceumban is. A hat hónapos kényszerszünet mellett idén nem kerülhetett sor a hagyományos ballagásra, és Háromszék legrégebbi, 340 éves alma materéről sem lehetett méltóképpen megemlékezni – de elsejétől munkába állt a tantestület, készülnek a biztonságos és zökkenőmentes tanévkezdésre.